látogatás a művészetek világába

Cultvisit

Egy évszázada szürreálisan látjuk a világot

Idén ünnepli 100. születésnapját a szürrealista mozgalom

2024. június 13. - Cultvisit

2024-ben ünnepeljük a szürrealizmus mozgalmának 100. évfordulóját, ez pedig kiváló alkalom arra, hogy újra felfedezzük és megértsük az irányzat jelentőségét, hatását és örökségét. Az évforduló és a mondhatni évszázados fennállás arra emlékeztet bennünket, hogy a szürrealizmus, bár egykoron radikálisnak számított, ma már mélyen beépült a művészeti világba, sőt, a popkultúrába is.

A szürrealizmus a 20. század elején, az első világháború utáni bizonytalanság és káosz közepette született, követői elítélték a társadalmi elnyomás minden formáját. Az irodalomban és képzőművészetben egyszerre jelentkező mozgalom hivatalosan 1924-ben indult, amikor André Breton, francia író és költő közzétette a Szürrealista Kiáltványt. Az irányzat célja az volt, hogy felszabadítsa az emberi tudatalattit és kifejezze a belső valóságot, amely gyakran elnyomva marad a racionalizmus és a társadalmi normák felülkerekedése miatt. A dadaizmusból kiindulva, a szürrealizmus forradalmi megközelítést alkalmazott a művészetben és az irodalomban egyaránt, kitágította a művészet határait, és mindenre hatással volt, ami utána következett.

Mi is az a szürrealizmus?

A szürrealista művészet jellemzői közé tartozik az álomszerű, irreális képek használata, hiszen a szürrealisták azt vallották, hogy alkotásaikkal a tudatalatti világukat kell tükrözniük, felszabadítva a kreatív képzeletet. Ennek megfelelően az irányzat alkotói gyakran merítettek ihletet álmaikból és a szürreális, tudatalatti világukból is. Ehhez az automatizmus[1] technikáját használták, amelynek segítségével megpróbálták kikapcsolni a tudatos irányítást, és spontán, szabadon hagyni az ötleteket áramlani. Emellett a képzeletbeli tájakon való kalandozást, valamint a térrel és idővel való játékot is előnyben részesítették.

A művészek gyakran kombináltak egymástól távoli, látszólag össze nem illő elemeket, hogy azzal új jelentéseket hozzanak létre – ennek megvalósításához a kollázs és a frottázs is népszerű technika volt. A kollázsolás során különböző papírdarabok, képek és egyéb anyagok összeragasztásával egy új, összetett műalkotást hozhattak létre. A frottázs alkalmazása során pedig egy papírlapot helyeztek valamilyen texturált felületre, majd ceruzával vagy más eszközzel átdörzsölték a felület mintáját.  Mindkét technikával igazán izgalmas mintákat és képi világokat alkottak, így nem véletlen, hogy ezek a gyakorlatok a mai napig fennmaradtak a művészkörökben.

A mozgalom nagyjai

  • Salvador Dalí

A spanyol művész az egyik legismertebb szürrealista, akinek munkái közé tartozik a híres "Az emlékezet állandósága" (1931), amely szétfolyt óráival az idő múlékonyságát ábrázolja.

dali.jpgForrás: wikiart.org

  • René Magritte

A belga művész híres az olyan paradox és rejtélyes képeiről, mint például a "A képek árulása (Ez nem egy pipa)”, amely az észlelés és a valóság közötti különbségeket feszegeti.

pipa.jpgForrás: renemagritte.org

  • Max Ernst

A német művész és költő a kollázs és frottázs technikájának mestere volt, művei közé tartozik az "Az erdő" (1927), amelyhez vélhetően a fa mintázatát használta alapként.

erdo.jpgForrás: guggenheim.org 

  • Joan Miró

A festőművész a 20. század spanyol-katalán festőóriásai közé tartozik, aki a szürrealizmusban egyedi, játékos világot hozott létre. Műveiben a gyermekrajzok varázsa és az avantgárd művészet szabadsága egyesül.

miro_2.jpgForrás: worldoftheatreandart.com - Snob Party at the Princess’s (1944)

Művészeti örökség, az irányzat jelentősége napjainkban

A szürrealizmus jelentős hatást gyakorolt a kortárs művészetre, különösen a vizuális művészetekben, a filmben és az irodalomban, hiszen a mai alkotók gyakran merítenek inspirációt a szürrealizmus technikáiból és esztétikájából. Az álomszerű képi világ és a tudatalatti vizsgálata továbbra is népszerű téma maradt – a digitális művészetben például gyakran fellelhetők szürrealista elemek. Napjainkban azonban más tényezők tekintetében is ismét reflektorfénybe kerülhet a mozgalom: a világ jelenlegi kihívásai, mint a klímaváltozás, a politikai instabilitás és a technológiai forradalom, újra ráirányíthatják a figyelmet a tudatalatti és az alternatív valóságok kutatásának fontosságára.

Világszerte számos kiállítás is megemlékezik a szürrealizmus 100 éves évfordulójáról, lehetőséget adva az új generációnak, hogy megismerje ezt a forradalmi művészeti mozgalmat, amelynek öröksége tehát tovább él a mai művészek munkáiban is. Ez persze nem meglepő, ha úgy tekintjük, hogy a művészet egyik legfontosabb célja mindig is a valóságnak az alkotó szemszögéből történő újraértelmezése volt.

 

Forrás:

 

Ha nem szeretnél lemaradni legfrissebb cikkeinkről, kövess minket Facebookon is! 

 

[1] „A léleknek olyan zavartalan önműködése (tiszta automatizmus), melynek célja szóban, írásban vagy bármi más módon kifejezni a gondolkodás valódi működését. Tollba mondott gondolat, függetlenül az értelem bármiféle ellenőrzésétől, s minden esztétikai vagy erkölcsi törekvéstől.” - André Breton műveiből (irodalmiradio.hu)

A bejegyzés trackback címe:

https://cultvisit.blog.hu/api/trackback/id/tr2818427171

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása