Október 6-án megnyitotta új, nagyszabású időszaki kiállítását az MBH Bank Művészeti Alapítvány támogatásával létrejött Hungarian Art & Business (HAB), amely ezúttal az emberi lét egyik legmélyebb kérdését, a teremtést helyezi fókuszba. A tárlat a teremtés jelenségének 21. századi koncepcióját járja körbe, miközben a kortárs alkotásokat nagynevű reneszánsz és barokk alkotók munkáival állítja párhuzamba annak érdekében, hogy megvizsgálja: mit jelent teremteni, hogyan újulhatunk meg egy kihívásokkal teli világban, mit tanulhatunk a régi mesterektől, és mit mutat nekünk a kortárs művészet a teremtés kérdéséről?

Ahhoz, hogy teljesebb képet kapjunk a HAB-ban kiállított alkotásokról, érdemes áttekinteni az egyes művészeti korszakok legfőbb jellemzőit és sajátosságait.

Albrecht Dürer: Ádám és Éva / Adam and Eve, 1504

A reneszánsz forradalma

A reneszánsz a 14. és 17. század között virágzott, amely korszakot az emberi kreativitás, kultúra és művészet újjászületése jellemzett. Ebben a periódusban olyan kulturális és művészeti forradalom zajlott, amely meghatározta az európai művészet jövőjét. Az akkori Európa legpolgárosultabb területén, Itáliában bontakozott ki a polgári rend eszményét újrafelfedező szellemi áramlat, a humanizmus, illetve ott született meg az ókor újjáélesztésére törekvő reneszánsz művészet is. Európa többi országa (helyenként néhány évtizedes vagy évszázados késéssel) innen vette át az új stílust – Magyarország például a 15. század utolsó negyedében, Mátyás királynak köszönhetően.  

A reneszánsz legfőbb jellemzői közé az az emberközpontúság, a szépség, az arány és a perspektíva újrafelfedezése, valamint a klasszikus antik művészetek iránti rajongás tartozott. A művészetben a festészet és a szobrászat mellett az irodalom is virágzott, valamint az építészet terén is kimagasló alkotások születtek. A korszak művészei újjáélesztették az ókori művészet és tudományok iránti szenvedélyt, az emberi kreativitás és gondolkodás mércéit pedig új szintekre állították. Olyan neves művészek tartoznak ehhez az időszakhoz, mint Leonardo da Vinci, Michelangelo Buonarroti, Raffaello Sanzio, vagy Albrecht Dürer és Jean Mignon, akiknek alkotásai a HAB kiállításán is megtalálhatók.

A barokk érzelmes művészete

A feudális és a polgári rend ütközésének igencsak ellentmondásos évszázadai, a 17. és 18. század közötti időszak művészeti stílusa a barokk, amely egy olyan korszakot jelöl, amelyben a színek, az érzelmek és a díszítés gazdagsága dominált. A barokk művészet az elragadtatás és a dráma kifejezésének stílusa volt, kiemelt szerepet játszottak benne az emberi érzések és a vallásos misztika – a korszak művészei a festészet, a szobrászat és az építészet terén egyaránt az emberi érzelmek teljességét és sokszínűségét ültették át alkotásaikba. A barokk korszak a kultúra mellett a tudományok fejlődésének virágzásával is járt: a tudomány számos területén nagy jelentőségű felfedezések születtek akkoriban.

A barokk képzőművészet az időben lejátszódó cselekményt, a történést igyekszik bemutatni, még akkor is, ha egy portréról vagy egy tájképről van csak szó. Jellemzője a lendületes vonalvezetés, előszeretettel használja a fény és árnyék ellentétét. A korszak legnagyobb művészei közé tartozik például Caravaggio, Bernini, Velasquez, Rubens, vagy a Teremtés kiállításon is feltűnő Rembrandt, Aureliano Milani, Pier Francesco Mola és Frederik de Moucheron.

A kortárs művészet sokszínűsége

Az utóbbi évtizedekben a kortárs művészet egyre inkább az alkotás sokszínűségének és az egyéni kifejezés végtelen lehetőségeinek megtestesítője lett: a kortárs művészet egy olyan világ, ahol nincsenek szabályok, ahol az egyéni kreativitás és kifejezés mindennél fontosabb. A művészek a világ változásaira és az emberi tapasztalat sokszínűségére reagálnak, alkotásaikban pedig az időszak legfontosabb kérdéseit és érzéseit tükrözik. Ebből adódóan a kortárs művészetet nagyban formálják a világ eseményei és társadalmi kérdései, ugyanakkor sok művész reflektál a saját identitására, nemzeti kultúrájára és a személyes élményeire. A kortárs művészet állandóan fejlődik és megújul, számtalan kifejezési mód áll az alkotók rendelkezésére: a digitális művészet, az installációk, az absztrakt és abszurd művészet, valamint a digitális technológia fejlődésével folyamatosan létrejövő új platformok mind helyet kapnak a kortárs művészet palettáján.

Napjainkban szinte megszámlálhatatlan a kortárs alkotók száma, a HAB tárlatán azonban most olyan neves kortárs művészek tűnnek fel, mint Iski Kocsis Tibor, Szűcs Attila, Mátrai Erik, Tihanyi Anna, Rózsa Luca Sára, Tranker Kata, Philip-Lorca diCorcia, Johan Tahon, Alexander Tinei és Andra Ursuța.

 Forrás: Hungarian Art & Business Facebook-oldala 

A Teremtés kiállítás 2024. január 14-ig, ingyenesen látogatható a HAB-ban.