Már javában zajlik az idei Budapest Fotófesztivál, amely 2017 tavaszán azzal a céllal indult, hogy közelebb hozza a közönséghez a fotográfiát, bemutassa annak értékeit és újdonságait. A fesztivál másfél hónapon át tartó rendezvénysorozata idén is számos kortárs, valamint klasszikus magyar és nemzetközi kiállítással várja a látogatókat, a főváros több helyszínén pedig további izgalmas programokkal – pl. workshopok és szakmai programok, múzeumpedagógiai események – is készülnek a szervezők. Összegyűjtöttünk néhány belvárosi tárlatot, amelyeket mindenképp érdemes lehet megnézni a következő hetekben.

Forrás: budapestphotofestival.hu

Műcsarnok - Peter Lindbergh

A fesztivál az idei évben egy különleges premierrel indította programsorozatát: a Műcsarnokkal közösen rendezett nyitókiállítás keretében a hazai közönség először tekinthette meg Peter Lindbergh munkásságát, aki a divatfotográfia legtöbbet emlegetett alakja. A tárlat a német fotóművész ikonikus alkotásain keresztül egy olyan világot mutat be, ahol a szépség nem a tökéletességben, hanem az őszinte jelenlétben rejlik.

Lindbergh-et már az 1980-as évektől kezdve a divatfotózás egyik úttörő képviselőjeként tartják számon: munkásságában a megkomponált, esztétizált képek helyett az egyszerűség és az emberi karakterek kerülnek fókuszba. Fényképeit a fekete-fehér fotográfia időtlensége, az érzelmi mélység és a spontán pillanatok iránti érzékenység határozza meg.

A kiállítás betekintést nyújt abba az alkotói világba, ahol a modell nem csupán esztétikai tárgy, hanem a sebezhetőség, az erő és az önazonosság közvetítője. Lindbergh lencséjén keresztül a néző nemcsak puszta képeket láthat, hanem az egész alkotás hangulatában is elmerülhet.

A Fotófesztivál és a Műcsarnok együttműködésében létrejött kiállítás kivételes lehetőséget kínál arra, hogy közelről is megismerjük egy olyan alkotó világát, aki minimalista eszközökkel és egyéni látásmódjával szembement a divatfényképészet aktuális trendjeivel.

A kiállítás június 22-ig tekinthető meg.

Kurátor: Tulipán Zsuzsanna

Forrás: kultura.hu

CEU Nyitott Galéria - Paralel Magyarország

A Streetphoto Magyarország csoportos kiállítása a hétköznapi pillanatokban rejlő sokszínűséget állítja fókuszba: a Paralel Magyarország c. fotóválogatás azt kívánja bemutatni, mit látunk akkor, ha a kép csupán dokumentálja környezetét.

A streetphotography egyik legnagyobb ereje abban rejlik, hogy képes a pillanatot torzítás, kompozíciós előítélet vagy esztétikai szándék nélkül megragadni, felhívva ezzel a figyelmet azokra a dolgokra, amik mellett olykor nap mint nap elmegyünk. A tárlat alkotói különféle szemszögből ugyan, de hasonló érzékenységgel dokumentálják a mai Magyarországot. A képek nem egy idealizált világot mutatnak, hanem a jelen valóságát láttatják, tükrözve a helyi kultúrát.

A Paralel Magyarország a nézőpont megkötése helyett arra hívja a befogadót, hogy saját szűrőjén keresztül értelmezzen, és maga határozza meg, mit jelentenek számára a bemutatott képek.

A kiállítás még április 30-ig látogatható.

Kurátor: Mucsy Szilvia, társkurátor: Kocsány Kornél

Forrás: Budapest Photo Festival Facebook-oldala

Hungarian Art & Business (HAB) - Szabad szemmel nem látható

A Budapest Fotófesztivál hivatalos és kiemelt eseményeként megvalósuló Szabad szemmel nem látható című tárlat három kiemelkedő kortárs fotóművész – Philippine Schaefer, Schór Ádám és Yorgos Yatromanolakis – alkotásain keresztül mutat be egy az érzékelés és a valóság határait feszegető képi világot. A Hungarian Art & Business (HAB) művészeti központban megtekinthető alkotások túlmutatnak a hagyományos vizuális tapasztalatokon, és arra ösztönzik a látogatókat, hogy új nézőpontokat fedezzenek fel.

A kiállítás arra hívja fel a figyelmet, hogy a fotográfia nem csupán a látvány megörökítéséről szól, hanem arról is, hogyan értelmezzük újra a minket körülvevő valóságot. A bemutatott művek olyan eszközökkel dolgoznak, amelyek túllépnek a hagyományos képi ábrázoláson – a néző így nemcsak a képek megfigyelője lesz, hanem az érzékelési folyamat részévé is válik.

A művek mögött húzódó gondolatiság azt a kérdést vizsgálja: mi történik, ha elengedjük az előzetes elvárásokat és megnyitjuk magunkat egy másfajta valóság befogadására?

A kiállítás május 18-ig látogatható.

Kurátor: Mucsy Szilvia

Forrás: Hungarian Art & Business LinkedIn-oldala

Ha nem szeretnél lemaradni legfrissebb cikkeinkről, kövess minket Facebookon is! 

Az MBH Bank Művészeti Alapítvány által alapított HAB Díj idén is kiemelkedő tehetségeket díjazott, a meghirdetett két kategóriába – Alkotói pályázat és Kutatói ösztöndíj – több mint 100 pályázat érkezett be. A szakmai zsűri alapos mérlegelés után 10, illetve 7 döntőst választott ki, végül Király Gábor Ártér télen című alkotása és Horváth Márk kutatói pályázata nyerte el az első helyezést. A 2024-es díjazottakat ünnepélyes keretek között a Hungarian Art & Business (HAB) művészeti központban hirdették ki.

Forrás: Hungarian Art & Business 

A HAB Díjat 2023-ban alapította az MBH Bank Művészeti Alapítvány azzal a hagyományteremtő céllal, hogy egy kiválasztott művész számára alkotói támogatást nyújtson. A hozzájárulás értéke összesen nettó hárommillió-kétszázezer forint, amelyet a nyertes a mű megalkotása mellett művészi tevékenységének támogatására fordíthat. Az elkészült mű az Alapítvány és a HAB által kezelt banki műgyűjtemény részét fogja képezni.

Alkotói pályázat kategória

A benyújtott pályázatok zsűrizésében Dr. Bordács Andrea esztéta, művészetkritikus, az ELTE SEK Vizuális Művészeti Tanszék vezetője; Sinkó István képzőművész, a Magyar Festők Társaságának elnöke; Szűcs Attila képzőművész; valamint Vékony Délia művészettörténész, a HAB művészeti igazgatója vett részt, az első helyezést pedig Király Gábor Ártér télen c. tervezett alkotásának ítélték oda.

Király Gábor kortárs magyar festőművész számos rangos díjat és ösztöndíjat nyert már, többek között 2005-ben a Derkovits-ösztöndíjat, 2006-ban a Strabag Festészeti Díjat, valamint a 2016-os Táblaképfestészeti Biennálé fődíját. 2020 és 2023 között az MMA Művészeti Ösztöndíjasa volt. Rendszeres résztvevője hazai és nemzetközi kiállításoknak, művei megtalálhatók több jelentős magán- és közgyűjteményben.

A megvalósítandó nyertes alkotás egy olyan víziót tár fel, amelyben a káprázat életszerű motívumokkal telik meg: a vászonra készülő festmény egy ártéri részletet ábrázol, amelynek központi motívuma a folyó. Ebben a látomásban az emberi lét határozottsága, de egyúttal alázatossága és engedelmessége is megjelenik, amelynek lényege, hogy csak annyit vesz el a környezetétől, amely a feltétlen szükségleteit fedezi. A kép színvilágát tekintve a hideg, kékes-feketés-fehéres tónusok használata elrugaszkodik egy valós táj árnyalatgazdagságától, mégis őrzi a téli hidegek hangulatát, egybezárva a természet és az ember viszonyának nagyságát.

Forrás: Hungarian Art & Business  - Király Gábor és Horváth Márk

Kutatói ösztöndíj kategória

Az Alapítvány újdonságként Kutatói ösztöndíj kategóriában is meghirdette a díjat annak érdekében, hogy hiánypótló, művészetileg releváns, a hazai és nemzetközi kulturális hagyatékhoz hozzájáruló kutatásokat támogasson. Az új kategória támogatásának értéke összesen nettó kétmillió forint, amelyet a nyertes pályázó a benyújtott kutatás megvalósítására, valamint annak publikálására használhat fel.

A kategóriát értékelő szakmai zsűri tagjai: Ébli Gábor esztéta, a MOME Design- és művészetmenedzsment MA szakvezetője; Vékony Délia művészettörténész, a HAB művészeti igazgatója; valamint Olajos Anna, a HAB szakmai vezetője.

A 2024-es Kutatói ösztöndíjat elnyert Horváth Márk esztéta, filozófus és kutató, az Absentology filozófiai műhely és a POLI-P kutatócsoport társalapítója. Tizenhárom könyv, valamint számtalan hazai és nemzetközi folyóiratban megjelent esszé és tanulmány szerzője.

Nyertes kutatási tervének célja, hogy a kortárs magyar művészetben az antropocén és spekulatív ökoesztétikák megjelenését vizsgálja. A tanulmány hat kiemelkedő magyar művész munkásságán keresztül tárja fel az antropocénhez kapcsolódó művészeti irányzatokat, amelyek a természettudományok, filozófia és művészet határterületeit érintik. A kutatás során interdiszciplináris megközelítéssel kívánja bemutatni, hogyan formálják a művészek a természet, az ökológiai válság és a földrendszertudományok kérdéseit a művészeti gyakorlatokban. A pályázati anyag tervezett megvalósítási formái között egy monográfia, egy kísérő pop-up kiállítás, továbbá egyéb szakmai előadások is szerepelnek. A kutatással a szerző a nemzetközi diskurzushoz igyekszik hozzájárulni, miközben a hazai művészetben megjelenő globális és lokális tendenciákat is feltérképezi.

Forrás: Hungarian Art & Business

Ha nem szeretnél lemaradni legfrissebb cikkeinkről, kövess minket Facebookon is! 

A művészeti intézmények 2025 beköszöntével is számtalan kulturális programmal várják az érdeklődőket. A történelmi remekművektől a kortárs installációkig terjedő kínálat izgalmas utazást ígér minden művészetkedvelő számára – nézzük, milyen főbb kiállítások tekinthetők meg az év elején, amelyekről nem érdemes lemaradni!

Magyar Nemzeti Galéria - A Galimbertik. Galimberti Sándor (1883–1915) és Dénes Valéria (1877–1915) életmű-kiállítása

A 20. század első évtizedeiben kibontakozó modern művészet egyik kiemelkedő, ám tragikus sorsú házaspárja Galimberti Sándor és Dénes Valéria. Művészi pályájuk a plein air naturalizmus esztétikájától indulva a szecesszión, fauvizmuson, majd a kubizmuson át a futurizmusig terjedt.

Alkotói tevékenységüket a kor legmodernebb irányzatai határozták meg, amelyeket Párizsban sajátítottak el. Dénes Valéria Henri Matisse tanítványa volt, és az ott töltött évek alatt a házaspár közvetlen kapcsolatban állt az európai művészeti élet meghatározó alakjaival, köztük Pablo Picassóval. A párizsi szalonokon szinte évente szerepeltek műveikkel, elismertségük csúcsát pedig 1914-ben érték el, amikor önálló tárlatot rendeztek a Montmartre-on, a Galerie Berthe Weillben.

1914 azonban a boldog művészeti kibontakozás végét jelentette számukra. A háborús helyzet miatt Galimbertit katonának sorozták, ám a frontra indulása előtt felesége súlyos tüdőgyulladásban elhunyt. A veszteséget feldolgozni képtelen festő a temetés napján véget vetett életének.

A tárlat kronologikus rendben mutatja be a házaspár életművét, reflektorfénybe állítva az elveszett műalkotásokat. Az ún. "WANTED-szekcióban" megtekinthetők a lappangó, elveszett festmények archív fotói, emellett a kutatás folyamatába is beleláthatnak a résztvevők.

A kiállítás január 26-ig látogatható.

A kiállítás kurátora: Barki Gergely művészettörténész

Forrás: Magyar Nemzeti Galéria Facebook-oldala

Szépművészeti Múzeum - Istenek és démonok királysága. Mezopotámia Kr. e. 1000-500

Magyarországon először került megrendezésre az a nagyszabású kiállítás, amely az ókori Mezopotámia kultúráját mutatja be, a Biblia és az európai kultúra gyökereinek feltárására fókuszálva. A tárlat több mint 150 műtárgyat vonultat fel, amelyek jelentős európai közgyűjteményekből, például a berlini Vorderasiatisches Museum, a párizsi Bibliothèque nationale de France és Louvre, a bécsi Kunsthistorisches Museum, a koppenhágai NY Carlsberg Glyptotek és a drezdai Staatlichen Kunstsammlungen gyűjteményeiből érkeztek.

A kiállítás kilenc tematikus egységben láttatja a Kr. e. I. évezred első felének Mezopotámiáját, kiemelt tekintettel az Újasszír és Újbabilóni Birodalmakra. A tárlat látogatói megcsodálhatják az Assur, Babilón, Dúr-Sarrukín és Kalhu városából származó híres domborműveket, amelyek a 19. és 20. századi ásatások során kerültek elő. A babilóni Istár-kapu és a felvonulási út sárkányt és oroszlánt ábrázoló mázastégla-díszei, valamint a démonvilágot megjelenítő szobrok, amulettek és ékírásos források is a bemutató részei.

Külön figyelmet kapnak a babilóni teremtéseposz I. táblájának ékírásos szövegei, valamint a Bibliából ismert asszír és babilóni királyok történeti feljegyzései. A mezopotámiai istenvilágot a korszak egyik legjellegzetesebb tárgytípusa, a pecséthengerek miniatűr ábrázolásai elevenítik meg.

A február 2-ig látogatható tárlat záró szakasza a bibliai Bábel tornyának témájával foglalkozik, németalföldi festmények és 20. századi magyar művészeti alkotások segítségével. Az ókori műtárgyak mellett a festészet és grafika egyedi narratívákat kínál, míg a popkultúrában megjelenő mezopotámiai démonvilág adaptációi modern perspektívát nyújtanak.

A kiállítás kurátorai Dr. Niederreiter Zoltán, a MTA–ELTE Lendület Asszír és Babilóni Istenvilág kutatócsoport vezetője és Dr. Roboz Erika, a Szépművészeti Múzeum munkatársa.

Forrás: Szépművészeti Múzeum Facebook-oldala

Hungarian Art & Business (HAB) - Kert. Az élet lehetősége

A Kert. Az élet lehetősége című kiállítás kortárs művészek perspektíváján keresztül vizsgálja az élet megjelenését és jelentőségét az ember és természet összefüggésében. A tárlat középpontjában a kert áll, amely egyszerre szimbolikus és valós tér, a racionális tudáson túli világ kifejezője. Az alkotások arra invitálják a látogatókat, hogy újragondolják a természethez és az élethez fűződő viszonyukat.

A kiállítás különlegessége, hogy az alkotások jelentős része kifejezetten erre az eseményre készült, ahol fiatal magyar kortárs művészek munkái kerülnek dialógusba nemzetközi sztárművészek alkotásaival. A tárlaton olyan világhírű nemzetközi művészek is szerepelnek, mint John McAllister amerikai festő, a Muntean/Rosenblum alkotópáros, valamint David Claerbout belga művész¸ akinek a 2024-es Art Basel Unlimited kiállításon debütáló „Madárkalitka” (2023) című videóműve például a születés és halál kérdését vizsgálja, és most először látható Budapesten.

A kiállítás művei a kertet nem csupán fizikai térként mutatják be, hanem aktív szereplőként, amely hatást gyakorol a gondolatainkra és érzéseinkre – a racionális tudáson túli, folyamatosan élő és változó világ, amely párbeszédet generál az élet jelenéről és jövőjéről szóló kérdéseinkkel.

A február 16-ig megtekinthető tárlat új perspektívát kínál a kert mint szimbolikus tér vizsgálatára, egyben belső utazásra invitálja a látogatókat. A kiállítás kurátora Vékony Délia művészettörténész, a HAB művészeti igazgatója.

Forrás: Hungarian Art & Business LinkedIn-oldala

Ludwig Múzeum - Nemes Márton: Techno Zen

A Ludwig Múzeum a 2024. évi 60. Velencei Képzőművészeti Biennálén a magyar pavilont képviselő Nemes Márton Techno Zen című kiállításának ad otthont március 2-ig. A tárlat egy több érzékre ható, multiszenzorális installációegyüttes, amely az absztrakt festészet hagyományain túlmutatva a technoszubkultúra és a multimediális alkotás élményeire épül. A projekt egy fluid, interaktív környezetet teremt, ahol a fény, a színek, a hangok és a mozgás együttes hatásai bontakoznak ki.

Nemes Márton munkásságát a technoszubkultúrák inspirálják. A festészeti és szobrászati elemek kombinációja hipnotikus térdinamikát hoz létre, amely a nézőt egy színpompás univerzumba helyezi.

A kiállítás lézervágott acél, zománcozott lemezek, autófesték, vetítések, DMX-fények, hangszórók és ventilátorok használatával értelmezi újra a festészet médiumát, az így létrejövő környezet pedig egyszerre optikai, akusztikus és haptikus élményt nyújt.

A kiállítás kurátora: Kopeczky Róna

Forrás: Ludwig Múzeum Facebook-oldala

Szépművészeti Múzeum - Munkácsy – Egy világsiker története

Munkácsy Mihály (1844–1900), a 19. század egyik legjelentősebb magyar festője előtt tisztelegve, a születésének 180. és halálának 125. évfordulója alkalmából rendezett nagyszabású kiállítás több mint száz műalkotást, archív fotót, dokumentumot és kultusztárgyat vonultat fel. A tárlat célja, hogy átfogó képet nyújtson Munkácsy páratlan életművéről és új szempontok mentén helyezze összefüggésbe alkotásait.

A tárlat a korabeli társadalmi és kulturális kontextusba ágyazva bemutatja, hogyan formálták az 1870-es és 1880-as évek meghatározó történései, tényezői Munkácsy stílusát és nemzetközi hírnevét.

A kiállítás különlegessége, hogy nem csupán a festő legismertebb művei – mint a Krisztus-trilógia vagy a Milton című alkotása – kerülnek reflektorfénybe, hanem a magángyűjteményekből és külföldről kölcsönzött, ritkán vagy sosem látott alkotások is a bemutató részét képezik.

A Krasznai Réka kurátori közreműködésével megvalósult tárlat 2025. március 30-ig látogatható.

Forrás: Szépművészeti Múzeum Facebook-oldala

A kiállításokkal kapcsolatos bővebb információ az egyes intézmények honlapjain érhető el.

Ha nem szeretnél lemaradni legfrissebb cikkeinkről, kövess minket Facebookon is! 

Keserü Ilona, a magyar képzőművészet kiemelkedő alakja, 2024. november 29-én ünnepelte 91. születésnapját. Ebből az alkalomból a Műcsarnok különleges kiállítással tiszteleg munkássága előtt, amely nemcsak életművét mutatja be, hanem a művész személyes és szakmai kapcsolatait is feltárja.

Forrás: kultura.hu / Csákvári Zsigmond 

Keserü Ilona neve egyet jelent a magyar kortárs művészet újító szellemével és vibráló színvilágával. A Műcsarnokban októberben megnyílt jubileumi kiállítás nemcsak életművét tárja a közönség elé, hanem mélyebb összefüggéseket is feltár az alkotások és a művészt körülvevő kapcsolatrendszerek között.

A tárlat központi eleme a művész körüli művészeti-teoretikus hálózat bemutatása. Az alkotásokon keresztül megismerhetjük azokat a mestereket, pályatársakat, elméleti szakembereket és családtagokat, akik jelentős hatást gyakoroltak Keserü Ilona életére és művészetére. A portrék és kompozíciók nemcsak az ábrázolt személyekhez fűződő viszonyát tükrözik, hanem azt is, hogyan formálódott egyedi művészi hangja.

A második teremben a "Hang-szín-tér" című installáció kapott helyet, amelyet Keserü Ilona 1982-ben Vidovszky Lászlóval közösen alkotott meg. Az installáció százhuszonhét, háromméteres, olajjal megfestett PVC-csőből áll, amelyek között sétálva a látogatót mindig más-más hangzás- és színélmény éri, meditatív állapotot teremtve.

Forrás: kultura.hu / Csákvári Zsigmond 

A harmadik terem a művész univerzumának gazdagságát és összetettségét tárja fel, bemutatva jellegzetes motívumait, mint a gubanc, a labirintus vagy a Möbius-szalag. Az egymás mellé helyezkeseruett hasonló minták és kompozíciók révén a látogatók mélyebb betekintést nyerhetnek Keserü Ilona alkotói folyamatába és művészi gondolkodásába.

A kiállítás 2025. január 26-ig látogatható a Műcsarnokban.

Források: 

• Hommage - Tiszteletadás | Keserü Ilona kiállítása :: Műcsarnok
• Miért érdekes Keserü Ilona kiállítása a Műcsarnokban?

Ha nem szeretnél lemaradni legfrissebb cikkeinkről, kövess minket Facebookon is! 

A Szépművészeti Múzeum új időszaki kiállítása, Munkácsy – Egy világsiker története, nem csupán a magyar festészet egyik legjelentősebb alkotóját helyezi a középpontba, hanem átfogó képet nyújt a 19. századi európai művészeti világban elfoglalt helyéről is. A tárlat célja, hogy feltárja Munkácsy páratlan karrierjének mozgatórugóit, bemutassa a műveit inspiráló társadalmi és kulturális hátteret, és megértesse, hogyan vált egy asztalosinasnak készülő, tehetséges magyar festő igazi nemzetközi sztárrá.

Forrás: index.hu / Németh Kata

A nagyszabású kiállítás Munkácsy Mihály születésének 180. és halálának 125. évfordulója alkalmából mutatja be életművének lenyűgöző gazdagságát. A tárlaton több mint száz műalkotás, archív fotók, dokumentumok és a festőművész kultuszát tükröző relikviák segítenek mélyebben megismerni Munkácsy Mihály életét és kivételes pályáját. Az ikonikus fő művek mellett a látogatók olyan különlegességekkel is találkozhatnak, mint a korábban magángyűjteményekben vagy külföldön őrzött Pávák (Reggeli a szabadban) és a Pamlagon ülő nő, amelyek most először láthatók a nagyközönség számára. A hat tematikus egységre tagolt kiállítás Munkácsy legnagyobb mozdítható festményét, valamint a Krisztus-trilógia monumentális darabját is bemutatja.

Forrás: index.hu / Németh Kata

A kiállítás koncepciója több szálon fut. Egyrészt a művész élettörténetét követi végig, származásától és művészeti tanulmányaitól kezdve egészen a világhírnévig. Ezen az úton nemcsak a festészet technikai változásait láthatjuk, hanem a Munkácsy életét formáló történelmi, társadalmi és művészeti közeget is. A kiállítótér ezen része érzékletesen mutatja be, hogyan hatottak az európai művészeti központok – Bécs, Düsseldorf, Párizs – Munkácsy pályafutására, és miként épült ki a művészeti piac, amely lehetővé tette számára, hogy egy korábban elképzelhetetlen karriert fusson be.

Másrészt a tárlat tematikusan csoportosítva vizsgálja Munkácsy műveit. Külön szekció foglalkozik például az ikonikus paraszti életképekkel, amelyek a magyar vidék hangulatát ragadják meg. Ezek között olyan híres műveket találunk, mint a Poros út, amely a hazai és nemzetközi közönség számára egyaránt Munkácsy stílusának alapkövét jelentette. Egy másik szekció a művész drámai kompozícióit és történelmi témájú festményeit mutatja be, amelyekben a részletgazdag ábrázolásmód és az érzelmi intenzitás kiemelkedő elegyét figyelhetjük meg.

Forrás: index.hu / Németh Kata

A tárlat különlegessége, hogy nem csupán a legismertebb alkotásokra koncentrál, hanem eddig kevésbé látott műveket, tanulmányrajzokat és grafikákat is bemutat. Ezzel a látogatók mélyebb betekintést nyerhetnek Munkácsy alkotói folyamatába, és láthatják, hogyan született meg egy-egy remekmű. A kiállítás egyik kiemelt darabja a Milton, amely nemcsak Munkácsy technikai virtuozitását bizonyítja, hanem azt is, hogyan tudott komplex filozófiai és irodalmi témákat vászonra vinni.

Az interaktív elemek és digitális eszközök révén a tárlat nemcsak vizuálisan nyújt felejthetetlen élményt, hanem edukatív módon mélyíti el a látogatók ismereteit. Kortárs beszámolók, levelek, kritikák és a művészeti piacon betöltött helyéről szóló dokumentumok segítségével a látogatók átfogó képet kapnak arról, milyen volt a 19. század végének pezsgő művészeti élete, és hogyan helyezkedett el ebben Munkácsy mint a korszak egyik legsikeresebb művésze.

A kiállítás térbeli elrendezése is fontos szerepet játszik a történetmesélésben. Az egyes termek a művész életének és munkásságának egy-egy meghatározó szakaszát vagy tematikus egységét mutatják be. Az installációk minimalista, ugyanakkor impozáns kivitelezésük révén teret engednek a festmények dominanciájának, miközben finoman irányítják a látogatók figyelmét az adott korszak vagy téma legfontosabb elemeire.

Forrás: index.hu / Németh Kata

A tárlat végső üzenete tehát egyértelmű: Munkácsy Mihály nem csupán a magyar művészet kimagasló alakja, hanem egy olyan globális művészeti narratíva része, amely a 19. században született meg, és máig meghatározza a művészetről alkotott képünket.

A Munkácsy – Egy világsiker története kiállítás 2024. november 27. és 2025. március 30. között látogatható a Szépművészeti Múzeumban.

Források:

• Munkácsy – Egy világsiker története – Szépművészeti Múzeum
• Index - Kultúr - Asztalosfiúból lett Párizs egyik legismertebb és leggazdagabb festője

Ha nem szeretnél lemaradni legfrissebb cikkeinkről, kövess minket Facebookon is! 

Idén is izgalmas programokkal várja a látogatókat az Art Weekend Budapest (AWB) az első adventi hétvégén, azaz november 29. és december 1. között. A rendezvény az év utolsó nagy kortárs művészeti eseménye, amely során a főváros neves galériái, műtermei és kiállítóterei fogadnak vendégeket, és ezúttal még több útvonallal készülnek az ikonikus művészeti sétákra is.

A hétvége alatt naponta három különböző időpontban indulnak ingyenes művészeti séták, amelyek során 15-20 perces tárlatvezetéseken vehetnek részt a kortárs művészet iránt érdeklődők. Idén emellett néhány kiemelt túra keretében különböző területek sikeres személyiségei – például divattervezők, kortárs táncművészek és pszichológusok – is beszélnek a műtárgyakról a tárlatvezetőkkel.

A művészeti séták mellett számos kiegészítő program is színesíti az AWB-t. November 30-án többek között a Manyi Kulturális Műhely Mozgókép-Estre és panelbeszélgetésre hívja az érdeklődőket, míg a Képező Galéria edukációs programokkal várja a családokat. Az AWB központi kiállításának a Bura Galéria ad otthont, ahol a progresszív fiatal roma művészek mutatkoznak be.

A rendezvénysorozathoz számos további neves hazai intézmény és alkotótér csatlakozott, többek között az Apollo Art Gallery, a Godot Galéria, a Hungarian Art & Business, a K.A.S. Galéria, a Resident Art és az Einspach & Czapolai Fine Art Gallery is. A teljes lista mintegy harminc helyszínt foglal magában, így biztosan mindenki megtalálja a számára érdekes műveket és kiállításokat. Emellett a nemzetközi művészeti élet is képviselteti magát az eseményen: a bécsi Vienna Art Week szervezői is Budapestre érkeznek, hogy tapasztalatot cseréljenek a hazai résztvevőkkel, és megismerjék a magyar kortárs szcénát.

Az idei Art Weekend Budapest programsorozat központi témája a mozgás és a mozdulat, amely az esemény számos aspektusában is megjelenik. Ennek szellemében az AWB idén csatlakozott a „The Spider” online közösséghez, amely Európa jelentős művészeti heteit és galériahétvégéit köti össze. Újdonság, hogy idén először egy vidéki helyszín is bekapcsolódik: Egerből egy galéria és műterem csatlakozik a programhoz.

Forrás: artnesz.hu 

Forrás: 

• artNESZ

A Van Gogh immerzív kiállítás sikerét követően októberben újra egy különleges, digitális technológia által életre keltett művészeti élmény érkezett Budapestre. A BOK Csarnokban megnyílt immerzív Claude Monet-kiállítás a híres francia impresszionista festő életútját és lenyűgöző munkáit mutatja be interaktív installációkon, 360 fokos vetítéseken és virtuális valóságon keresztül. A tárlat szó szerint körülöleli a látogatókat, és különleges módon hozza közelebb a 19. századi francia festészet világát, ötvözve a művészetet és az innovációt, hogy teljesen új dimenzióba helyezze az impresszionizmus nagy mesterét. A magával ragadó kiállítás 2025 márciusáig várja az érdeklődőket.

Forrás: monetkiallitas.hu

Claude Monet az impresszionizmus egyik legjelentősebb képviselője volt. Műveiben a fény és az árnyék játékának ábrázolása, valamint a pillanat megörökítésének vágya központi szerepet játszott. A ”Claude Monet: The Immersive Experience” kiállítás különleges betekintést nyújt Monet egyedi festészeti technikájának titkaiba és a mester alkotásaiba. A művek digitális technológiával történő megjelenítése és a nagy felbontású vetítések lehetővé teszik, hogy a látogatók valóban elmerüljenek a festmények részleteiben, a kiállításon használt zenei aláfestés pedig tovább fokozza a vizuális hatások keltette élményt.

Az impresszionizmus: a művészet új iránya

Az impresszionizmus a 19. század második felében alakult ki Franciaországban, és radikálisan új irányt adott a festészetnek. Az impresszionisták elfordultak a hagyományos akadémiai festészettől, és inkább a pillanatnyi benyomások, a természetes fényhatások, valamint a hétköznapi élet megörökítésére törekedtek. Monet és társai a plein air (szabadban való) festést részesítették előnyben, hogy közvetlenül a természetből merítsenek ihletet, és megörökítsék a változó fényviszonyokat. Az ilyen alkotások laza ecsetkezelésükről, élénk színeikről és a részletek elmosódásáról ismertek, ami lehetővé tette a néző számára, hogy inkább az egész kompozíció hangulatát érzékelje, mintsem az egyes részleteket. Ennek megfelelően Monet festészete sem a részletek aprólékos kidolgozásáról szólt, hanem a pillanatnyi benyomás megragadásáról és a látvány atmoszférájának visszaadásáról.

Forrás: britannica.com – Claude Monet

A „Monet-effektus”

Monet és az impresszionisták forradalmi művészeti megközelítése nemcsak a festészetre, hanem más művészeti ágakra is nagy hatással volt. A „Monet-effektus” kifejezés ma már nem csupán egy festészeti technikát jelöl, hanem bármilyen művészi vagy filmes kifejezést, amely a fény, a mozgás és a pillanat rögzítésére törekszik. Monet technikájának hatása tetten érhető a fotográfia korai fejlődésében is, amelynek képviselői szintén az impresszionistákhoz hasonló módon igyekeztek rögzíteni a pillanatot és a természetes fényt.

A mintegy 2000 négyzetméternyi területen helyet kapó „Claude Monet: The Immersive Experience” kiállítás október 17-től látogatható a BOK Csarnokban, és egészen 2025. március elejéig várja az érdeklődőket. A tárlat a hét minden napján nyitva tart, a jegyek elővételben akár online is megvásárolhatók a monetkiallitas.hu weboldalon keresztül.

Forrás: monetkiallitas.hu

Forrás: 

• Monet Kiállítás – Impresszionizmus életnagyságban: immerzív Monet kiállítás

Ha nem szeretnél lemaradni legfrissebb cikkeinkről, kövess minket Facebookon is! 

Az Art Market Budapest idén ősszel immár tizennegyedik alkalommal nyitja meg kapuit a kortárs művészet szerelmesei előtt, ezúttal régi-új helyszínén, a Millenárison. Az október 17-20. között zajló rendezvény mára a közép-európai régió legjelentősebb kortárs művészeti vásárává vált, ahová több mint 30 országból érkeznek galériák és művészek, hogy friss perspektívákat tárjanak a közönség elé. A rendezvény a gazdag művészeti válogatás mellett továbbá mintegy 50 kísérőprogrammal is készül az érdeklődők számára, köztük olyan jelentőségű eseményekkel, mint az Art Photo Budapest, Közép- és Kelet-Európa egyetlen nemzetközi fotóművészeti vására, az Inside Art nemzetközi konferencia, vagy a sCulture elnevezésű szoborpark.

Forrás: Art Market Budapest Facebook-oldala

Az Art Market Budapest művészeti vásáron idén mintegy 100 kiállító mutatja majd be műveit, lehetőséget teremtve arra, hogy a látogatók felfedezhessék a legújabb nemzetközi és hazai kortárs művészeti tendenciákat. Külön figyelmet érdemel idén a rendezvénysorozat fókuszában álló Lengyelország, amely által a közép-európai kulturális és művészeti kapcsolatok kiemelését szeretnék hangsúlyozni a szervezők. Az Art Market Budapest célja, hogy ne csak a hazai műtárgypiacon folyamatosan jelenlévő alkotók munkáit mutassa be, hanem kevésbé ismert, ám kiemelkedő minőségű művészekre is felhívja a figyelmet. A vásár ezáltal igyekszik különleges élményt nyújtani a látogatóknak, és új közönségrétegeket vonzani. A világ négy kontinenséről érkező résztvevők közül idén két kiemelkedő magyar galéria, a Várfok Galéria és az acb Galéria foglalják el a legnagyobb standokat, tovább erősítve a hazai jelenlétet a nemzetközi porondon.

A rendezvény ezúttal is kiemelt figyelmet szentel a fotográfiának, hiszen a szervezők szerint a fotóművészet a kulturális országimázs egyik meghatározó eleme. A vásár fotószekciója, amely Közép- és Kelet-Európa egyetlen nemzetközi fotóművészeti vásáraként működik, jelentős mértékben hozzájárul Magyarország nemzetközi elismertségéhez ezen a területen. Az esemény különleges programja André Kertész születésének 130. évfordulójára fókuszál, és az ő művészi örökségét ünnepli. A látogatók Kertész máig ható életművével ismerkedhetnek meg, amelyet egy nemzetközi konferencia és a kiállítás egy része fog bemutatni.

Forrás: Art Market Budapest Facebook-oldala

Művészeti találkozóhellyé alakul a főváros

Az Art Market Budapest és partnerei összefogásának köszönhetően Budapest igazi művészeti találkozóhellyé alakul ebben a hónapban: a vásár továbbra is a Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál kiemelt képzőművészeti partnere marad, de 2024-ben először csatlakozik a Budapest Design Week programjaihoz is társrendezvényként. A hármas együttműködés célja, hogy tovább növelje Budapest kulturális turisztikai vonzerejét, és kiemelkedő platformot biztosítson a kortárs művészet és design számára. A Budapest Design Week-kel való együttműködés keretében például közös tárlatok és beszélgetések során fedezhetjük majd fel a formatervezés és a képzőművészet kapcsolódási pontjait, valamint a jövőbeli együttműködési lehetőségeket.

Az Art Market Budapest természetesen kiemelten fontos találkozóhely a műgyűjtők és művészeti befektetők számára. A vásár lehetőséget teremt a feltörekvő művészek felfedezésére és egyedi alkotások beszerzésére, a kísérőprogramok között pedig olyan szakértői beszélgetések is szerepelnek, amelyek a műtárgybefektetés aktuális trendjeit és jövőbeli kilátásait elemzik.

Forrás: Art Market Budapest Facebook-oldala

A közterek meghódítása

Az idei rendezvény egyik különlegessége az AMB sCulture projekt, amely szabadtéri szobrokkal és installációkkal tölti meg a Millenáris parkját. Az elhelyezett alkotások új dimenziót adnak a kortárs művészetnek, lehetőséget nyújtva ezzel a látogatóknak arra, hogy a szabadtérben is interakcióba lépjenek a művekkel. Ezen projekthez kapcsolódik a Hungarian Art & Business (HAB) szoborkiállításának debütálása is, amely párbeszédet folytat az AMB sCulture-rel.

A vásár persze nemcsak a műgyűjtők és művészeti szakértők számára kínál izgalmas programokat, hanem a nagyközönség és a családok számára is: ingyenes tárlatvezetések, művészeti workshopok, valamint beszélgetések várják az érdeklődőket. Az esemény kiemelt vendégei között szerepelnek nemzetközi művészeti kurátorok, gyűjtők és művészeti vezetők, akik új szemléletekkel gazdagítják a művészeti diskurzusokat, így minden érdeklődőnek megéri ellátogatni az eseményre.

Forrás: Art Market Budapest Facebook-oldala

Forrás:

• Főoldal - Art Market Budapest (amb.hu)

Ha nem szeretnél lemaradni legfrissebb cikkeinkről, kövess minket Facebookon is! 

A Hungarian Art & Business (HAB) kortárs fókuszú művészeti központ legújabb időszaki kiállítása egy olyan izgalmas témát jár körbe, amely évszázadok óta szorosan kapcsolódik a művészethez: az alkoholfogyasztás és a mámor ábrázolásának históriája. A „Mámor a művészetben” című ingyenes tárlat, amely november 24-ig látogatható, Magyarországon elsőként vállalkozik arra, hogy e társadalmi és kulturális jelenséget sokrétűen mutassa be a művészettörténet különböző korszakain keresztül.

Forrás: Hungarian Art & Business

A kiállítás kurátora, Révész Emese négy átgondolt tematikus egységben tárja elénk az alkohol kulturális megjelenítésének különféle aspektusait. Az első szekció a görög-római mitológiából ismert bor és mulatság istene, Dionüszosz (vagy Bakkhosz) alakját idézi meg, olyan mesterek munkáival, mint Picasso, valamint több magyar kortárs alkotó. A kiállítás következő része a mulatozás helyszíneire kalauzol, a falusi kocsmáktól a pálinkafőzdékig, miközben a látogató megismerheti az alkoholfogyasztás különböző formáit és szimbólumait. A kiállítás harmadik része a hedonizmus és az alkoholfogyasztás kapcsolatát vizsgálja a magyar nemzeti karakter szempontjából, míg az utolsó egység agitatív plakátok és szobrászati alkotások segítségével az alkoholizmus társadalmi veszélyeire irányítja a figyelmet. Ebből a részből kiemelkedik William Hogarth rézmetszeteinek szociális kritikája, valamint a Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) hallgatóinak „Száraz november” tematikára készített plakátjai, amelyeket a HAB alkotói ösztöndíjprogramja támogatott.

Forrás: Hungarian Art & Business

A kiállításon bemutatott művek között találkozhatunk olyan klasszikus magyar alkotókkal, mint Szinyei Merse Pál és Lotz Károly, de a kortárs művészet sem marad háttérben: Balogh Kristóf, Bukta Imre és Gaál József munkái is fontos szerepet kapnak. Borsos Róbert sörösdobozokból készült szobrai, valamint Szolnoki József helyspecifikus installációja egyedi hangulatot kölcsönöznek a kiállítótérnek.

A „Mámor” tárlat koncepciója nem csupán az alkoholfogyasztás művészeti megjelenítéseire fókuszál, hanem mélyebb társadalmi kérdéseket is feszeget, mint például a hedonizmus, a függőség és azok következményei. Ahogy Vékony Délia, a HAB művészeti igazgatója is hangsúlyozta: „Ezzel az itthon elsőként bemutatott tárlattal nem csupán az alkoholfogyasztás történetét adjuk át a látogatóknak, hanem a művészet erejét is, amely képes a mámor mind pozitív, mind negatív hatásait érzékletesen közvetíteni.”

Forrás: Hungarian Art & Business - Vékony Délia, a HAB művészeti igazgatója és Révész Emese, a kiállítás kurátora 

A kiállítás kísérőprogramjai között borkóstolók, borvacsorák, valamint prevenciós előadások is helyet kapnak, ezzel is bővítve a látogatói élményt és a téma iránti társadalmi érzékenyítést. A HAB célja nem csupán esztétikai élményt nyújtani, hanem lehetőséget teremteni a művészet mélyebb megértésére és a társadalmi párbeszéd ösztönzésére.

A „Mámor a művészetben” kiállítás szeptember 27-től november 24-ig látogatható a HAB Andrássy úti kiállítóterében.

Ha nem szeretnél lemaradni legfrissebb cikkeinkről, kövess minket Facebookon is! 

A Ludwig Múzeum új kiállítása, a Fordított tárgyak egy izgalmas utazásra invitálja a látogatókat a kortárs művészet világába, ahol a hétköznapi tárgyak művészetté válnak és új értelmezésekkel ruházódnak fel – de hol húzódik a határ a kettő között? Arthur C. Danto amerikai művészetfilozófus szerint még ha nincs is világos definíciónk a művészetről, valahogy mégis felismerjük, amikor szembetalálkozunk vele. De mi van akkor, ha egy tárgy nem tartozik egyértelműen egyik kategóriába sem?

Forrás: ludwigmuseum.hu

A november 24-ig megtekinthető kiállítás fókuszában az átértelmezés, az elidegenítés és az ismerős tárgyak „megfordítása” áll. Az alkotók különféle technikák segítségével kérdőjelezik meg a tárgyak eredeti funkcióit és jelentéseit, új perspektívákat adva nekik. A művek között találhatunk olyanokat, amelyek ironikus vagy játékos módon fordítják ki a megszokott jelentéseket, míg mások társadalmi vagy politikai üzeneteket közvetítenek.

A Fordított tárgyak egyik legnagyobb erénye, hogy gondolkodásra késztet: vajon egy tárgy értéke és jelentése hogyan változik meg, ha más kontextusba kerül? Az installációk, szobrok és interaktív alkotások segítségével a művészek felhívják a figyelmet arra, hogy a hétköznapi életünk során használt tárgyak mögött mélyebb, összetettebb jelentések rejlenek.

Kézműves technikák és intézményi struktúrák újragondolva

A kiállítás különösen izgalmas abban a tekintetben, hogy felveti: miért is vonzódnak a kortárs művészek újra és újra a hagyományos kézműves technikákhoz? Az elmúlt években egyre több művész tér vissza ezekhez a technikákhoz és építi be azokat műveibe. De nem arról van szó, hogy visszasírnák a régi időket. Sokkal inkább arról, hogy új kontextusba helyezik ezeket a módszereket, és azt vizsgálják, hogy milyen jelentéseket hordozhatnak a mai világban. Már régóta nem a festészet vagy a szobrászat az egyetlen eszköz, amivel művészeti alkotásokat hoznak létre. A technikák keverednek, új jelentések születnek. És igen, az is régen elmúlt, amikor művésznek lenni csak diplomával lehetett – manapság a kreativitás az igazi mértékegység.

Forrás: ludwigmuseum.hu

A tárlat egyik legérdekesebb vonulata emellett az, ahogyan a művészeti intézmények működésére reflektál. Mennyire van értelme ma szétválasztani a képzőművészetet, a népművészetet vagy éppen az iparművészetet? A művészet világa globálissá vált, és egyre nehezebb ezek között a kategóriák között éles határokat húzni. Ahogy a kiállítás kurátora, Timár Katalin is jelzi, a bemutatott művek nemcsak a művészeti világ belső logikáját kérdőjelezik meg, hanem az eurocentrikus szemléletmódot is.

Az egész kiállítás olyan, mint egy fordított világ, ahol a megszokott tárgyak új szerepben tűnnek fel. A kiállítás címe nem véletlenül utal Fejős Zoltán „Tárgyfordítások” című tanulmánykötetének címére. Ez a „fordítás” nemcsak egy intellektuális gesztus, hanem azt is jelzi, hogy a művészet képes folyamatosan újraírni magát – és minket, nézőket is.

Picasso és a kortárs művészet dialógusa

A bemutatott válogatás nemcsak a tárgyak átalakulásáról szól, hanem arról is, hogy hogyan lépnek párbeszédbe a múlt és a jelen művészeti alkotásai. A Ludwig Múzeum különleges módon kapcsolja össze a kiállítást Pablo Picasso munkásságával – ő volt az egyik legnagyobb úttörője annak a gondolatnak, hogy a művészet képes átlépni a hagyományos határokat, és új, váratlan perspektívákat nyitni a néző számára.

Azok a látogatók, akik ismerik Picasso alkotásait, érdekes párhuzamokat vonhatnak a kiállított kortárs művek és a mester saját alkotói filozófiája között. Picasso híres volt arról, hogy folyamatosan újraértelmezte a formákat és a tárgyakat, és ez a szellemiség hatja át a Fordított tárgyak tárlatot is.

Forrás: ludwigmuseum.hu

A Ludwig Múzeum kiállítása nemcsak saját programjában játszik fontos szerepet, hanem a budapesti kortárs művészeti életben is. A kiállítás lehetőséget ad arra, hogy a közönség találkozzon olyan friss, újító szellemű művészek munkáival, akik bátran játszanak a megszokott formákkal és jelentésekkel, miközben kihívja a nézőt, hogy lépjen túl a megszokott szemléleten, és merjen kérdéseket feltenni a művészet határairól.

A Fordított tárgyak egyszerre játékos és elgondolkodtató: rámutat arra, hogy a művészet képes átlépni a megszokott határokat, új értelmezési lehetőségeket kínálva a tárgyak és a valóság között.

Forrás:

• Fordított tárgyak | Ludwig Múzeum (ludwigmuseum.hu)

Ha nem szeretnél lemaradni legfrissebb cikkeinkről, kövess minket Facebookon is!