A művészeti intézmények 2025 beköszöntével is számtalan kulturális programmal várják az érdeklődőket. A történelmi remekművektől a kortárs installációkig terjedő kínálat izgalmas utazást ígér minden művészetkedvelő számára – nézzük, milyen főbb kiállítások tekinthetők meg az év elején, amelyekről nem érdemes lemaradni!

Magyar Nemzeti Galéria - A Galimbertik. Galimberti Sándor (1883–1915) és Dénes Valéria (1877–1915) életmű-kiállítása

A 20. század első évtizedeiben kibontakozó modern művészet egyik kiemelkedő, ám tragikus sorsú házaspárja Galimberti Sándor és Dénes Valéria. Művészi pályájuk a plein air naturalizmus esztétikájától indulva a szecesszión, fauvizmuson, majd a kubizmuson át a futurizmusig terjedt.

Alkotói tevékenységüket a kor legmodernebb irányzatai határozták meg, amelyeket Párizsban sajátítottak el. Dénes Valéria Henri Matisse tanítványa volt, és az ott töltött évek alatt a házaspár közvetlen kapcsolatban állt az európai művészeti élet meghatározó alakjaival, köztük Pablo Picassóval. A párizsi szalonokon szinte évente szerepeltek műveikkel, elismertségük csúcsát pedig 1914-ben érték el, amikor önálló tárlatot rendeztek a Montmartre-on, a Galerie Berthe Weillben.

1914 azonban a boldog művészeti kibontakozás végét jelentette számukra. A háborús helyzet miatt Galimbertit katonának sorozták, ám a frontra indulása előtt felesége súlyos tüdőgyulladásban elhunyt. A veszteséget feldolgozni képtelen festő a temetés napján véget vetett életének.

A tárlat kronologikus rendben mutatja be a házaspár életművét, reflektorfénybe állítva az elveszett műalkotásokat. Az ún. "WANTED-szekcióban" megtekinthetők a lappangó, elveszett festmények archív fotói, emellett a kutatás folyamatába is beleláthatnak a résztvevők.

A kiállítás január 26-ig látogatható.

A kiállítás kurátora: Barki Gergely művészettörténész

Forrás: Magyar Nemzeti Galéria Facebook-oldala

Szépművészeti Múzeum - Istenek és démonok királysága. Mezopotámia Kr. e. 1000-500

Magyarországon először került megrendezésre az a nagyszabású kiállítás, amely az ókori Mezopotámia kultúráját mutatja be, a Biblia és az európai kultúra gyökereinek feltárására fókuszálva. A tárlat több mint 150 műtárgyat vonultat fel, amelyek jelentős európai közgyűjteményekből, például a berlini Vorderasiatisches Museum, a párizsi Bibliothèque nationale de France és Louvre, a bécsi Kunsthistorisches Museum, a koppenhágai NY Carlsberg Glyptotek és a drezdai Staatlichen Kunstsammlungen gyűjteményeiből érkeztek.

A kiállítás kilenc tematikus egységben láttatja a Kr. e. I. évezred első felének Mezopotámiáját, kiemelt tekintettel az Újasszír és Újbabilóni Birodalmakra. A tárlat látogatói megcsodálhatják az Assur, Babilón, Dúr-Sarrukín és Kalhu városából származó híres domborműveket, amelyek a 19. és 20. századi ásatások során kerültek elő. A babilóni Istár-kapu és a felvonulási út sárkányt és oroszlánt ábrázoló mázastégla-díszei, valamint a démonvilágot megjelenítő szobrok, amulettek és ékírásos források is a bemutató részei.

Külön figyelmet kapnak a babilóni teremtéseposz I. táblájának ékírásos szövegei, valamint a Bibliából ismert asszír és babilóni királyok történeti feljegyzései. A mezopotámiai istenvilágot a korszak egyik legjellegzetesebb tárgytípusa, a pecséthengerek miniatűr ábrázolásai elevenítik meg.

A február 2-ig látogatható tárlat záró szakasza a bibliai Bábel tornyának témájával foglalkozik, németalföldi festmények és 20. századi magyar művészeti alkotások segítségével. Az ókori műtárgyak mellett a festészet és grafika egyedi narratívákat kínál, míg a popkultúrában megjelenő mezopotámiai démonvilág adaptációi modern perspektívát nyújtanak.

A kiállítás kurátorai Dr. Niederreiter Zoltán, a MTA–ELTE Lendület Asszír és Babilóni Istenvilág kutatócsoport vezetője és Dr. Roboz Erika, a Szépművészeti Múzeum munkatársa.

Forrás: Szépművészeti Múzeum Facebook-oldala

Hungarian Art & Business (HAB) - Kert. Az élet lehetősége

A Kert. Az élet lehetősége című kiállítás kortárs művészek perspektíváján keresztül vizsgálja az élet megjelenését és jelentőségét az ember és természet összefüggésében. A tárlat középpontjában a kert áll, amely egyszerre szimbolikus és valós tér, a racionális tudáson túli világ kifejezője. Az alkotások arra invitálják a látogatókat, hogy újragondolják a természethez és az élethez fűződő viszonyukat.

A kiállítás különlegessége, hogy az alkotások jelentős része kifejezetten erre az eseményre készült, ahol fiatal magyar kortárs művészek munkái kerülnek dialógusba nemzetközi sztárművészek alkotásaival. A tárlaton olyan világhírű nemzetközi művészek is szerepelnek, mint John McAllister amerikai festő, a Muntean/Rosenblum alkotópáros, valamint David Claerbout belga művész¸ akinek a 2024-es Art Basel Unlimited kiállításon debütáló „Madárkalitka” (2023) című videóműve például a születés és halál kérdését vizsgálja, és most először látható Budapesten.

A kiállítás művei a kertet nem csupán fizikai térként mutatják be, hanem aktív szereplőként, amely hatást gyakorol a gondolatainkra és érzéseinkre – a racionális tudáson túli, folyamatosan élő és változó világ, amely párbeszédet generál az élet jelenéről és jövőjéről szóló kérdéseinkkel.

A február 16-ig megtekinthető tárlat új perspektívát kínál a kert mint szimbolikus tér vizsgálatára, egyben belső utazásra invitálja a látogatókat. A kiállítás kurátora Vékony Délia művészettörténész, a HAB művészeti igazgatója.

Forrás: Hungarian Art & Business LinkedIn-oldala

Ludwig Múzeum - Nemes Márton: Techno Zen

A Ludwig Múzeum a 2024. évi 60. Velencei Képzőművészeti Biennálén a magyar pavilont képviselő Nemes Márton Techno Zen című kiállításának ad otthont március 2-ig. A tárlat egy több érzékre ható, multiszenzorális installációegyüttes, amely az absztrakt festészet hagyományain túlmutatva a technoszubkultúra és a multimediális alkotás élményeire épül. A projekt egy fluid, interaktív környezetet teremt, ahol a fény, a színek, a hangok és a mozgás együttes hatásai bontakoznak ki.

Nemes Márton munkásságát a technoszubkultúrák inspirálják. A festészeti és szobrászati elemek kombinációja hipnotikus térdinamikát hoz létre, amely a nézőt egy színpompás univerzumba helyezi.

A kiállítás lézervágott acél, zománcozott lemezek, autófesték, vetítések, DMX-fények, hangszórók és ventilátorok használatával értelmezi újra a festészet médiumát, az így létrejövő környezet pedig egyszerre optikai, akusztikus és haptikus élményt nyújt.

A kiállítás kurátora: Kopeczky Róna

Forrás: Ludwig Múzeum Facebook-oldala

Szépművészeti Múzeum - Munkácsy – Egy világsiker története

Munkácsy Mihály (1844–1900), a 19. század egyik legjelentősebb magyar festője előtt tisztelegve, a születésének 180. és halálának 125. évfordulója alkalmából rendezett nagyszabású kiállítás több mint száz műalkotást, archív fotót, dokumentumot és kultusztárgyat vonultat fel. A tárlat célja, hogy átfogó képet nyújtson Munkácsy páratlan életművéről és új szempontok mentén helyezze összefüggésbe alkotásait.

A tárlat a korabeli társadalmi és kulturális kontextusba ágyazva bemutatja, hogyan formálták az 1870-es és 1880-as évek meghatározó történései, tényezői Munkácsy stílusát és nemzetközi hírnevét.

A kiállítás különlegessége, hogy nem csupán a festő legismertebb művei – mint a Krisztus-trilógia vagy a Milton című alkotása – kerülnek reflektorfénybe, hanem a magángyűjteményekből és külföldről kölcsönzött, ritkán vagy sosem látott alkotások is a bemutató részét képezik.

A Krasznai Réka kurátori közreműködésével megvalósult tárlat 2025. március 30-ig látogatható.

Forrás: Szépművészeti Múzeum Facebook-oldala

A kiállításokkal kapcsolatos bővebb információ az egyes intézmények honlapjain érhető el.

Ha nem szeretnél lemaradni legfrissebb cikkeinkről, kövess minket Facebookon is!