A Ludwig Múzeum új kiállítása, a Fordított tárgyak egy izgalmas utazásra invitálja a látogatókat a kortárs művészet világába, ahol a hétköznapi tárgyak művészetté válnak és új értelmezésekkel ruházódnak fel – de hol húzódik a határ a kettő között? Arthur C. Danto amerikai művészetfilozófus szerint még ha nincs is világos definíciónk a művészetről, valahogy mégis felismerjük, amikor szembetalálkozunk vele. De mi van akkor, ha egy tárgy nem tartozik egyértelműen egyik kategóriába sem?
Forrás: ludwigmuseum.hu
A november 24-ig megtekinthető kiállítás fókuszában az átértelmezés, az elidegenítés és az ismerős tárgyak „megfordítása” áll. Az alkotók különféle technikák segítségével kérdőjelezik meg a tárgyak eredeti funkcióit és jelentéseit, új perspektívákat adva nekik. A művek között találhatunk olyanokat, amelyek ironikus vagy játékos módon fordítják ki a megszokott jelentéseket, míg mások társadalmi vagy politikai üzeneteket közvetítenek.
A Fordított tárgyak egyik legnagyobb erénye, hogy gondolkodásra késztet: vajon egy tárgy értéke és jelentése hogyan változik meg, ha más kontextusba kerül? Az installációk, szobrok és interaktív alkotások segítségével a művészek felhívják a figyelmet arra, hogy a hétköznapi életünk során használt tárgyak mögött mélyebb, összetettebb jelentések rejlenek.
Kézműves technikák és intézményi struktúrák újragondolva
A kiállítás különösen izgalmas abban a tekintetben, hogy felveti: miért is vonzódnak a kortárs művészek újra és újra a hagyományos kézműves technikákhoz? Az elmúlt években egyre több művész tér vissza ezekhez a technikákhoz és építi be azokat műveibe. De nem arról van szó, hogy visszasírnák a régi időket. Sokkal inkább arról, hogy új kontextusba helyezik ezeket a módszereket, és azt vizsgálják, hogy milyen jelentéseket hordozhatnak a mai világban. Már régóta nem a festészet vagy a szobrászat az egyetlen eszköz, amivel művészeti alkotásokat hoznak létre. A technikák keverednek, új jelentések születnek. És igen, az is régen elmúlt, amikor művésznek lenni csak diplomával lehetett – manapság a kreativitás az igazi mértékegység.
Forrás: ludwigmuseum.hu
A tárlat egyik legérdekesebb vonulata emellett az, ahogyan a művészeti intézmények működésére reflektál. Mennyire van értelme ma szétválasztani a képzőművészetet, a népművészetet vagy éppen az iparművészetet? A művészet világa globálissá vált, és egyre nehezebb ezek között a kategóriák között éles határokat húzni. Ahogy a kiállítás kurátora, Timár Katalin is jelzi, a bemutatott művek nemcsak a művészeti világ belső logikáját kérdőjelezik meg, hanem az eurocentrikus szemléletmódot is.
Az egész kiállítás olyan, mint egy fordított világ, ahol a megszokott tárgyak új szerepben tűnnek fel. A kiállítás címe nem véletlenül utal Fejős Zoltán „Tárgyfordítások” című tanulmánykötetének címére. Ez a „fordítás” nemcsak egy intellektuális gesztus, hanem azt is jelzi, hogy a művészet képes folyamatosan újraírni magát – és minket, nézőket is.
Picasso és a kortárs művészet dialógusa
A bemutatott válogatás nemcsak a tárgyak átalakulásáról szól, hanem arról is, hogy hogyan lépnek párbeszédbe a múlt és a jelen művészeti alkotásai. A Ludwig Múzeum különleges módon kapcsolja össze a kiállítást Pablo Picasso munkásságával – ő volt az egyik legnagyobb úttörője annak a gondolatnak, hogy a művészet képes átlépni a hagyományos határokat, és új, váratlan perspektívákat nyitni a néző számára.
Azok a látogatók, akik ismerik Picasso alkotásait, érdekes párhuzamokat vonhatnak a kiállított kortárs művek és a mester saját alkotói filozófiája között. Picasso híres volt arról, hogy folyamatosan újraértelmezte a formákat és a tárgyakat, és ez a szellemiség hatja át a Fordított tárgyak tárlatot is.
Forrás: ludwigmuseum.hu
A Ludwig Múzeum kiállítása nemcsak saját programjában játszik fontos szerepet, hanem a budapesti kortárs művészeti életben is. A kiállítás lehetőséget ad arra, hogy a közönség találkozzon olyan friss, újító szellemű művészek munkáival, akik bátran játszanak a megszokott formákkal és jelentésekkel, miközben kihívja a nézőt, hogy lépjen túl a megszokott szemléleten, és merjen kérdéseket feltenni a művészet határairól.
A Fordított tárgyak egyszerre játékos és elgondolkodtató: rámutat arra, hogy a művészet képes átlépni a megszokott határokat, új értelmezési lehetőségeket kínálva a tárgyak és a valóság között.
Forrás:
Ha nem szeretnél lemaradni legfrissebb cikkeinkről, kövess minket Facebookon is!
