látogatás a művészetek világába

Cultvisit

Ahol napfényes utcára néznek a zöld szobák ablakai

Nagybányai remekművek közelebbről

2024. május 23. - Cultvisit

A nagybányai festőiskola és művésztelep művészettörténeti jelentősége a mai napig megkérdőjelezhetetlen, hiszen a nagybányai művészek generációkon át formálták a magyar festészet fejezeteit. A Közép-Európai Örökség Program keretein belül már két nagy sikerű tárlatot is megnyitottak a műkedvelők előtt a nagybányai alkotók műveiből, az elsőnek Nagybánya adott otthont, míg a másodiknak Marosvásárhely. A kiállítás most módosult tematikával látogat el a Vajdaságba, a Szabadkai Városi Múzeum falai közé, ahol május 14-től a nagyközönség is megtekintheti a nagybányai remekműveket.

A nagybányai festőiskola egészen a 19. század végétől a magyar festészet meghatározó időszakát jelentette, a festőművészek mozgalma korukban és napjainkban is sokakat inspirált. Az erdélyi községben alkotó festők műveiből most a Szabadkai Városi Múzeumban nyílt rendkívüli kiállítás, bemutatva nemcsak a nagybányai művésztelep ismert képeit, hanem olyan festményeket is, amelyek közül néhányat ritkán vagy korábban még nem láthattunk. A tárlat Nagybánya és Marosvásárhely állomások után ezúttal összesen 35 festménnyel érkezik a szabadkai helyszínre, amelyek közül 16-ot még egyik helyszínen sem állítottak ki.

Az igazi hazatérő

A tárlat nagy hazatérője egy olyan alkotó, aki nem csak a nagybányai festőiskola, de a Vajdaság számára is fontos személy. Pechán József festői pályája egészen fiatalon indult, 15 éves korában pedig már Münchenben tanulhatott Nicolas Gysis osztályában, azonban hamarosan visszatért a Vajdaságba. Közel tíz év múltán aratták első nagy sikereit képei a Műcsarnok kiállításán, azonban mivel álnéven szerepeltek festményei, kilétét nem ismerhette meg ekkor még a széles közönség. Münchenbe való visszatérésével kezdődött meg közös története a nagybányai festőiskolával, hiszen a német városban, az Akadémia látogatása helyett Hollósy Simon magániskoláját látogatta nagy rendszerességgel. Több alkotótársával együtt Párizsban, majd Nagybányán is letette névjegyét, ezen helyszínek pedig nagy hatást gyakoroltak későbbi alkotásaira. A szabadkai kiállításon látható az 1908-ban festett Koradélután (Napsütés), valamint a Nagybányai szoba (1908) című műve is, de az 1911 körül készült Napfényes utca lovasfogattal című festménye is a tárlat részét képezi.

pechan.jpg

Forrás: kieselbach.hu – Pechán József, Nagybányai szoba (1908)

Patkó Károly világlátott művei

A Szabadkai Városi Múzeum kiállítótermében Patkó Károly 1926-ban készült, Nagybánya című műve is megtekinthető, amelyet ugyan több helyen láthattak már a műkedvelők, mégis különlegesnek számít. Patkó mindössze két évtizedre nyúló alkotópályája során számos helyen megfordult, mestere Szőnyi István volt. 1923-ban elnyerte a Szinyei Merse Pál Társaság római ösztöndíját, amelynek köszönhetően Olaszországban elsajátította a divatozó temperatechnikát is. Berény Róbert városmajori műtermében Aba-Novák Vilmossal és Korb Erzsébettel is alkotott, erőssége főként a figurális ábrázolás és az összefoglaló tájképek festése volt. Többször is megfordult Nagybányán, amely épp annyira inspirálta, mint olaszországi körútja. Alkotói időszakát sok fehér folt övezi, műveinek egy része Bécsbe és Londonba került magántulajdonba, egy részét pedig a Magyar Nemzeti Galéria őrzi.

patko.jpg

Forrás: kovacsgaborgyujtemeny.hu – Patkó Károly, Nagybánya (1926)

A belgrádi magyar képzőművészeti kiállítás

Gyarapítva a különleges művek sorát, a Közép-Európai Örökség Program kiállításán egy művészettörténeti szempontból kiemelkedő jelentőségű alkotás is helyet kapott. Tihanyi Lajos egy betegség miatt elvesztette hallását, emiatt kényszerült gimnáziumi tanulmányainak feladására, majd fordult a festészet felé. Több nyáron át alkotott Nagybányán is, de Európa több városát is megjárta, majd Párizsban telepedett le. Alkotásai között jegyzett a Hegedűművész portréja című képe (1915), amelyen Kornstein Egon látható. A portré igazi történelmi értéket hordoz magában, ugyanis Kornsteinnek köszönhetően valósulhatott meg az a 1918-as belgrádi magyar képzőművészeti kiállítás, amely a korabeli feljegyzések szerint a legszebben prezentálta a modern művészetet és mutatta be külföldön a magyar magasművészet kiválóságait.  A kiállítás akkoriban szinte példátlannak számított. A háborút követően ugyanis jobbára inkább jótékonysági céllal állították ki az egyes ezredek művészeinek alkotásait, azonban a belgrádi kiállítás messzemenőkig túlnőtt ezeken a kezdeményezéseken, valódi kulturális esemény volt.

tihanyi_l.jpg

Forrás: kieselbach.hu – Tihanyi Lajos, Hegedűművész portréja (1915)

A szabadkai helyszínen kiállított művek között Ziffer Sándor Zöld szoba (1908) című fauvista képe, valamint Götz Béla Szilvaszedő (1909) című főműve is látható lesz. A tárlat május 14. és június 30. között látogatható a Szabadkai Városi Múzeumban.

 

Forrás:

  • Réti, I. (2021): A nagybányai művésztelep, Budapest: Vince Kiadó 
  • Artmagazin ›

Ha nem szeretnél lemaradni legfrissebb cikkeinkről, kövess minket Facebookon is!

A bejegyzés trackback címe:

https://cultvisit.blog.hu/api/trackback/id/tr8418411811

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása