A technológiai fejlesztések egyre nagyobb mértékben uralják világunk különböző szegmenseit. Ez alól nem kivétel a kortárs művészet sem, amelyen belül ez esetben a képzőművészet területén jelenlévő újításoknak járunk utána.

Áttekintés

A kortárs képzőművészet és minden művészeti ág leköveti a megjelenő technológiai trendeket, így a folyamat már az 1960-as évektől, a számítógép alkalmazásától datálódik. Fokozatosan alakultak ki a már kifejezetten digitalizációra épülő ágazatok, mint a multimédia-művészet, az információművészet, a digitális installáció vagy a virtuális valóság. Így jutunk el a napjainkban aktuális mesterséges intelligencia (AI) hatásáig. Elsőre ijesztőnek tűnhet, hogy mindez képes megbolygatni egy egyedi, emberi alkotófolyamatot, azonban fontos kiemelni, hogy olyan új utakat nyit meg a művészek számára ezen technikák alkalmazása, amely sokkal szélesebb spektrumra tágítja az alkotásokat.

A fentieknek köszönhetően a művészeknek lehetősége nyílt arra, hogy más módon fejezzék ki önmagukat, továbbá tágabb körben terjesszék műveiket, vagy könnyebben tartsák a kapcsolatot közönségükkel. Nevesítve például olyan digitális eszközök, platformok, mint a Photoshop vagy az Illustrator, illetve új technológiák, mint a 3D nyomtatás vagy adott esetben a Big Data felhasználása – új művészeti formaként megjelenő – adatvizualizáció céljából mind-mind része a kortárs képzőművészetnek. Ezen túl a közösségi média az érdeklődőkkel való interaktív kommunikációt, az online piacterek, mint az Artsy és a Saatchi Art pedig a művek értékesítését segítik elő.

Forrás: Magyar Képzőművészeti Egyetem weboldala

Aktuális trendek

Aktuális trendeket tekintve, gyakran alkalmazzák a művészek a virtuális (VR) és kiterjesztett valóság (AR) technológiáját, amelynek célja, hogy még inkább bevonja a közönséget, és lehetőséget adjon a műalkotással való szorosabb kapcsolat kialakítására. Ide tartozik még a korábban említett 3D nyomtatás, amely hagyományos módszerekkel nem vagy csak nehezen létrehozható szobrok, tárgyak megalkotására alkalmas. Emellett a videóművészet is előszeretettel jelenik meg nemcsak a filmesek és fotósok, de a zenészek, festők, szobrászok körében is. A digitális műalkotások sorát bővítik az NFT-k (“non-fungible token”, tehát “nem helyettesíthető token”), amelyek a blokklánc és kriptopénz használatához kötődnek. Ebben az esetben már nemcsak a kreatív, hanem a kereskedelmi folyamat is egy virtuális térben történik.

Összességében azt lehet mondani, hogy egyre elterjedtebbek az ismertetett módszerek a művészek körében, de nem helyettesítik teljes mértékben az emberi alkotófolyamatot. Ez a kijelentés azonban a mesterséges intelligencia által generált művek esetében már megkérdőjelezhető. A képzőművészeti piacon egyelőre megvan még az egyensúly a fizikai és a virtuális alkotások között, csakhogy a határok egyre inkább elmosódnak a hagyományos és új technológiák vegyes alkalmazása miatt.

 Forrás: The New York Times weboldala

A mesterséges intelligencia egyéb felhasználása

A mesterséges intelligencia (AI) nemcsak az alkotási folyamatban és a látogatói élmény fokozására használható fel, hanem például a múzeumok háttérmunkáiban is segítségként szolgálhat az ott dolgozók számára. Mivel az AI hatalmas mennyiségű adat feldolgozására képes, könnyedén rendszerezi a múzeumi adatbázisokat, beleértve így egy digitális képgyűjtemény elemeit is. Azonban a rendszerezésen túl a technológia – a műtárgyak digitális másolatait alapul véve – képes kiegészíteni a műtárgyakat úgy, hogy azok eredeti formájukat öltsék. Volt már példa arra is, hogy múzeumi digitális robotok révén alkalmazták az AI-t, amelyek képesek kérdésekre válaszolni és eligazítani a látogatókat. Emellett kipróbálták már kurátori szerepben is, ahol szintén az adatbázisok információiból, megadott szempontok alapján állította össze a kiállítandó művek listáját. Az teljes mértékben elmondható, hogy még nem kiforrott az AI használata ezekben az eljárásokban, de sok helyen már kísérleteznek vele, amely a jövőt tekintve drasztikus változásokat idézhet elő.

Valódi művészi érték?

Felmerül a kérdés továbbá, hogy manapság mi számít valódi művészi értéknek és mennyiben tekinthetők eredetinek az AI vagy más modern technológia által befolyásolt műalkotások? Hiszen sokszor ehhez nem is szükséges alkotótudás vagy kézügyesség, elegendő csupán a megfelelő programutasítások megtanulása és végrehajtása a kívánt eredmény elérése érdekében. Sokan megkérdőjelezik az ily módon készült műveket, mások viszont teljesen nyitottan fogadják őket. Ezt a jelenséget bizonyítja egy Colorado-i eset is, ahol egy alkotói vásáron egy AI segítségével generált fotó készítője nyerte el a feltörekvő digitális művészeknek szánt elismerést – ez azonban a résztvevők és érdeklődők körében nagy felháborodást keltett.  

A ma rendelkezésünkre álló tudás alapján nem lehet még egyértelmű következtetéseket levonni tehát az AI és a művészet viszonyának kérdésében, de talán nem is kell. Egy biztos: az új technológiák rengeteg lehetőséget rejtenek magukban, és minden művész maga dönti el, hogy mennyiben hagyatkozik ezekre. A műalkotások attól egyediek és értékesek – bármilyen AI által generált mű esetében is –, hogy azok mögött továbbra is egy olyan ember áll, aki szeretné kifejezni és megosztani gondolatait a nagyvilággal.

Forrás: Üvegfestő Iskola Facebook-oldala