Munkácsy Mihály, magyar festőzseni több mint 80 műalkotásából nyílt nagyszabású kiállítás a szegedi Móra Ferenc Múzeumban. A festmények között olyan ikonikus és jól ismert alkotások is találhatók, mint az Ásító inas vagy a Felszolgálólány. A tárlat június 21-től november 17-ig várja az érdeklődőket egy különleges utazásra a hazai művészettörténet egyik legkiemelkedőbb alakjának mesterművei között.

Munkácsy Mihály 1844. február 20-án Munkácson született egy vagyontalan kispolgári család sarjaként. Hamar árvaságra jutott, így édesanyja rokonai nevelték fel. Reök Antal, Munkácsy akkori gyámja, asztalosnak szánta a kisfiút, aki azonban művészi pályára lépett Szamossy Elek festővel való találkozása hatására. Művészeti tanulmányait a bécsi Képzőművészeti Akadémián, majd a későbbiekben Münchenben és Düsseldorfban végezte. Első jelentősebb sikereit az Ásító inas (1869) és a Siralomház (1870) című képei hozták meg számára. Az 1873-as bécsi világkiállítás pedig egyenesen a világhírnév felé vezette, főként az Éjjeli csavargók (1873) és a Köpülő asszony (1873) című festmények lenyűgöző képi világának köszönhetően.

Forrás: mng.hu - Ásító inas (1868-1869) 

Tíz éven keresztül Európa legfoglalkoztatottabb festői közé tartozott, azonban az 1890-es évek elejétől a fiatalkorában szerzett szifilisz súlyosbodásának hatására munkakedve is jelentősen megcsappant. Az évszázad utolsó három évét az endenichi idegszanatóriumban töltötte egészen 1900-ban bekövetkezett haláláig.

Munkácsy Mihály festményeinek ereje abban rejlik, hogy a nem feltétlenül műértő ember számára is befogadhatók és élvezhetők, hiszen portréi, tájképei realisztikusan tükrözik a valóságot és könnyen megérintik a közönséget.

A Szegeden kiállított alkotások Pákh Imre magángyűjteményének részét képezik. Az amerikai-magyar üzletember rendelkezik a legnagyobb magánkézben lévő Munkácsy-kollekcióval a világon, amit több mint három évtized alatt alakított ki. A szegedi közönség korábban már megcsodálhatta a gyűjtemény darabjait, 2012 óta azonban mintegy duplájára bővült a kollekció.

Forrás: moramuzeum.hu 

A jelenleg 82 megtekinthető festmény és grafika mellett a kiállítás rendezői interaktív feladatokkal is készültek a gyermekek számára, amelyeknek köszönhetően a fiatalabb korosztály is izgalmas keretek között ismerkedhet meg Munkácsy festészeti stílusával.

Forrás:

• Munkácsy Mihály élete | National Geographic (24.hu)

Ha nem szeretnél lemaradni legfrissebb cikkeinkről, kövess minket Facebookon is! 

Június 14-én egy különleges kiállítás nyílt meg Debrecenben, a MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központban: a 100 év természet. Tájképek és csendéletek az MBH Bank gyűjteményéből című tárlat az MBH Bank műremekekből álló gyűjteményét mutatja be a nagyközönség számára, társadalmi felelősségvállalási programjuk részeként. Ez a debreceni kiállítás az első alkalom, hogy a banki gyűjtemény egybefüggő anyaga bemutatkozik a széles közönség előtt.

Az MBH Bank társadalmi felelősségvállalásának jegyében elkötelezett a művészettámogatás és a közösségi fejlődéshez való hozzájárulás iránt, így ennek keretében hozta létre tavaly az MBH Bank Művészeti Alapítványt, amely a hazai tehetségek felkutatása mellett kiállítási lehetőségeket is biztosít a fiatal művészek számára, illetve a bank értékes műtárgygyűjteményét gondozza.

A MODEM-ben debütáló anyag Rockenbauer Zoltán kurátori munkájával készült, és július 21-ig várja a látogatókat. A kiállítás tájképei és csendéletei az ember természethez való viszonyát és a természeti erőforrások fontosságát helyezik a középpontba. A bank értékes vállalati gyűjteményének válogatott alkotásai között olyan neves művészek munkái is megtalálhatók, mint Benczúr Gyula, Mednyánszky László, Szőnyi István vagy Ziffer Sándor.

Forrás: MBH Bank - Rockenbauer Zoltán, az MBH Bank gyűjteményéből nyílt kiállítás kurátora a megnyitón 

A debreceni tárlat jól illeszkedik a MODEM azon célkitűzéséhez is, hogy a kortárs mellett a modern festészetre is minél nagyobb hangsúlyt helyezzen. A MODEM számára igazi kultúrmisszió a különböző gyűjtemények bemutatása – ez az elmúlt években több kiállítás formájában is megvalósult – , hiszen így láthatóságot biztosítanak a kiemelkedő kollekcióknak a raktárak mélyén álldogálás helyett.

A bank tervei között szerepel, hogy a gyűjteményében szereplő alkotásokat a jövőben még további helyszíneken is bemutatja majd.

Forrás: MBH Bank 

Forrás: dehir.hu

Ha nem szeretnél lemaradni legfrissebb cikkeinkről, kövess minket Facebookon is! 

Június 22-én rendezik az idei Múzeumok Éjszakáját, az ország egyik legizgalmasabb és legjobban várt kulturális eseményét. A rendezvény célja, hogy a múzeumok kapuit kitárva közelebb hozza a művészetet és felkeltse azok érdeklődését is, akik csak alkalmi látogatói a kiállítóhelyeknek. Az egész éjszakán át tartó programok során számos különleges kiállítás, előadás és interaktív bemutató várja az érdeklődőket, közel 450 helyszínen országszerte.

Közel 450 helyszín mintegy 2500 programjából válogathatnak azok az érdeklődők, akik részt vesznek a 2024-es Múzeumok Éjszakáján. A rendezvényt minden évben kiemelt érdeklődés övezi, amelynek idei központi tematikája – a foci Eb-re is reflektálva – a „Gólpassz": kulturális értelemben a nagy alkotók nagy elődjeire utalva. A kapcsolódó tárlatokon és programokon országszerte neves intézmények mutatják be részletesen, hogy egy-egy művészeti korszak és stílus hogyan változott az előfutároktól kezdve a legnagyobb alkotókig, miként alakultak ki új irányzatok, és hogyan alakult egy-egy szakterület fejlődése.

Forrás: muzej.hu

Az idei rendezvénynek két kiemelt helyszíne is lesz: Székesfehérvár és Esztergom. Székesfehérváron szinte valamennyi intézmény képviselteti magát az eseményen, Esztergomban pedig 13 helyszínen 65 programmal várják majd az érdeklődőket. Emellett persze Budapesten és más városokban is bőven akad program, de segítünk néhány javaslattal:

Ludwig Múzeum

A kortárs művészeti múzeum állandó és időszaki kiállításainak megtekintése mellett számos további izgalmas programmal készül minden korosztály számára:

• 16.00-18.00: Játsszunk kortárs művészetet! – a múzeum Időgép c. kiállítása által inspirált, a METU hallgatói által tervezett társasjátékok kipróbálása
• 17.00-18.00: Generálkivitelezés “kicsiben” – a múzeum és a LATEREX Építő Zrt. közös pályázatának eredményhirdetése, díjátadó és kerekasztal-beszélgetés
• 18.00-19.00: Az idő fogalma a kortárs irodalomban – irodalmi beszélgetés Bánki Évával és Thimár Attilával
• 18.00-22.00: „Építsd meg a saját kockaházad!” workshop
• 19.00-19.20: Fülöp Tímea, a Bozsik Yvette Társulat táncművészének előadása
• 21.00-22.00: Till Brönner és a Balázs Elemér Group közös koncertje
• 22.00-23.30: Filmvetítés: Másik Magyarország
• 0.00-tól: Kis éji fények – zseblámpás múzeumi séta Till Brönner kiállításában

Hungarian Art & Business (HAB)

Az első évfordulóját nemrég ünneplő HAB is izgalmas programsorozattal készül, amelyek ingyenesen látogathatók:

• 10.00-14.30: HAB nap - kötetlen alkotóműhely és grafikai workshop, gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt (előzetes regisztráció szükséges a kovacs.reka@arthab.hu címen)
• 16.00-16.20: Sanzon dallamok – Causannel Izabella Trió
• 17.00-17.20: Sanzon dallamok – Causannel Izabella Trió
• 18.00-18.20: Sanzon dallamok – Causannel Izabella Trió
• 18.30-19.30: Tárlatvezetés Orosz Mártonnal, a Vasarely Múzeum igazgatójával
• 19.30: Kocsi Olga, a HAB Díj nyertese bemutatja 7×7 Beton ikon című díjazott munkáját
• 22.00: zárás

A HAB jelenlegi, Vasarely x Fajó: A bolygó meghódítása c. tárlata is folyamatosan megtekinthető a program során.

Szépművészeti Múzeum

Az időszakos kiállítások megtekintése mellett ezekkel készül a múzeum:

• 17.00-23.00: TAPAS- ÉS BORVARIÁCIÓK a Fine Art Bistro konyhájából
• 18.00-20.00: Foci EB közvetítés
• 18.00-20.05: Filmvetítés: Kallódó emberek
• 18.00-18.30: Semmelweis Egyetem Medikus Zenekarának koncertje
• 18.50-19.10: Művészettörténet dióhéjban: A fantázia evolúciója (Mertus Ágnes előadása)
• 19.00-23.00: Fine Arts Jazz Group koncertje
• 19.00-0.30: Digitális tárlatvezetések – a filmek folyamatosan megtekinthetők, bármikor lehet csatlakozni a szabad helyek függvényében
• 19.25-19.45: Művészettörténet dióhéjban: Égi szerelmek, földi vágyak (Marina Eszter előadása)
• 19.30-23.00: Elragadó dallamok a Régi Képtárban Marco Mezzacapo gitárművésszel
• 20.00-20.20: Művészettörténet dióhéjban: Szép kis angyaltan (Cser Judit előadása)
• 20.10-22.01: Filmvetítés: Van, aki forrón szereti
• 20.35-20.55: Művészettörténet dióhéjban: Pompa vagy elmúlás – avagy, hogy kerül a koponya az asztalra? (Záray Szilvia előadása)
• 21.00-23.00: Foci EB közvetítés
• 21.10-21.25: Művészettörténet dióhéjban: Fülbe mászó imák (Szűcs Bernadett előadása)
• 22.10-23.30: Filmvetítés: Szőkék előnyben

Folly Arborétum és Borászat

Az arborétum már 10 órától várja az érdeklődőket, kiemelt programja pedig a következő:

• 16.30: „Szőlőtől a borig” – borséta pincelátogatással
• 18.00: Szentivánéji borvacsora a tűz jegyében
• 19.30: Esti tárlatvezetés Kállai Mártonnal, az Évgyűrűkben őrzött történetek – Magyarország fáinak titkos meséi című fotókiállítás alkotójával – varázslatos séta a kertben mesés képek és legendás fák között
• 21.00: Holdfénytúra – élményséta napnyugta után

Forrás: Múzeumok Éjszakája Facebook-oldal

A Múzeumok Éjszakája idei rendezvényére jegyek már válthatók a múzeumok pénztárában vagy a jegymester.hu oldalon, karszalag váltásával pedig az összes budapesti részt vevő intézménybe ellátogathatunk, valamint a fővárosban kizárólag ezen az estén közlekedő múzeumi körjáratokkal is utazhatunk.

A széles programkínálat és további részletek a muzej.hu oldalán olvashatók!

Ha nem szeretnél lemaradni legfrissebb cikkeinkről, kövess minket Facebookon is!

2024-ben ünnepeljük a szürrealizmus mozgalmának 100. évfordulóját, ez pedig kiváló alkalom arra, hogy újra felfedezzük és megértsük az irányzat jelentőségét, hatását és örökségét. Az évforduló és a mondhatni évszázados fennállás arra emlékeztet bennünket, hogy a szürrealizmus, bár egykoron radikálisnak számított, ma már mélyen beépült a művészeti világba, sőt, a popkultúrába is.

A szürrealizmus a 20. század elején, az első világháború utáni bizonytalanság és káosz közepette született, követői elítélték a társadalmi elnyomás minden formáját. Az irodalomban és képzőművészetben egyszerre jelentkező mozgalom hivatalosan 1924-ben indult, amikor André Breton, francia író és költő közzétette a Szürrealista Kiáltványt. Az irányzat célja az volt, hogy felszabadítsa az emberi tudatalattit és kifejezze a belső valóságot, amely gyakran elnyomva marad a racionalizmus és a társadalmi normák felülkerekedése miatt. A dadaizmusból kiindulva, a szürrealizmus forradalmi megközelítést alkalmazott a művészetben és az irodalomban egyaránt, kitágította a művészet határait, és mindenre hatással volt, ami utána következett.

Mi is az a szürrealizmus?

A szürrealista művészet jellemzői közé tartozik az álomszerű, irreális képek használata, hiszen a szürrealisták azt vallották, hogy alkotásaikkal a tudatalatti világukat kell tükrözniük, felszabadítva a kreatív képzeletet. Ennek megfelelően az irányzat alkotói gyakran merítettek ihletet álmaikból és a szürreális, tudatalatti világukból is. Ehhez az automatizmus[1] technikáját használták, amelynek segítségével megpróbálták kikapcsolni a tudatos irányítást, és spontán, szabadon hagyni az ötleteket áramlani. Emellett a képzeletbeli tájakon való kalandozást, valamint a térrel és idővel való játékot is előnyben részesítették.

A művészek gyakran kombináltak egymástól távoli, látszólag össze nem illő elemeket, hogy azzal új jelentéseket hozzanak létre – ennek megvalósításához a kollázs és a frottázs is népszerű technika volt. A kollázsolás során különböző papírdarabok, képek és egyéb anyagok összeragasztásával egy új, összetett műalkotást hozhattak létre. A frottázs alkalmazása során pedig egy papírlapot helyeztek valamilyen texturált felületre, majd ceruzával vagy más eszközzel átdörzsölték a felület mintáját.  Mindkét technikával igazán izgalmas mintákat és képi világokat alkottak, így nem véletlen, hogy ezek a gyakorlatok a mai napig fennmaradtak a művészkörökben.

A mozgalom nagyjai

• Salvador Dalí

A spanyol művész az egyik legismertebb szürrealista, akinek munkái közé tartozik a híres "Az emlékezet állandósága" (1931), amely szétfolyt óráival az idő múlékonyságát ábrázolja.

Forrás: wikiart.org

• René Magritte

A belga művész híres az olyan paradox és rejtélyes képeiről, mint például a "A képek árulása (Ez nem egy pipa)”, amely az észlelés és a valóság közötti különbségeket feszegeti.

Forrás: renemagritte.org

• Max Ernst

A német művész és költő a kollázs és frottázs technikájának mestere volt, művei közé tartozik az "Az erdő" (1927), amelyhez vélhetően a fa mintázatát használta alapként.

Forrás: guggenheim.org 

• Joan Miró

A festőművész a 20. század spanyol-katalán festőóriásai közé tartozik, aki a szürrealizmusban egyedi, játékos világot hozott létre. Műveiben a gyermekrajzok varázsa és az avantgárd művészet szabadsága egyesül.

Forrás: worldoftheatreandart.com - Snob Party at the Princess’s (1944)

Művészeti örökség, az irányzat jelentősége napjainkban

A szürrealizmus jelentős hatást gyakorolt a kortárs művészetre, különösen a vizuális művészetekben, a filmben és az irodalomban, hiszen a mai alkotók gyakran merítenek inspirációt a szürrealizmus technikáiból és esztétikájából. Az álomszerű képi világ és a tudatalatti vizsgálata továbbra is népszerű téma maradt – a digitális művészetben például gyakran fellelhetők szürrealista elemek. Napjainkban azonban más tényezők tekintetében is ismét reflektorfénybe kerülhet a mozgalom: a világ jelenlegi kihívásai, mint a klímaváltozás, a politikai instabilitás és a technológiai forradalom, újra ráirányíthatják a figyelmet a tudatalatti és az alternatív valóságok kutatásának fontosságára.

Világszerte számos kiállítás is megemlékezik a szürrealizmus 100 éves évfordulójáról, lehetőséget adva az új generációnak, hogy megismerje ezt a forradalmi művészeti mozgalmat, amelynek öröksége tehát tovább él a mai művészek munkáiban is. Ez persze nem meglepő, ha úgy tekintjük, hogy a művészet egyik legfontosabb célja mindig is a valóságnak az alkotó szemszögéből történő újraértelmezése volt.

Forrás:

• The contemporary appeal of Surrealism | Apollo Magazine (apollo-magazine.com)
• Surrealism - Automatism, Dream-like, Symbolism | Britannica
• The History and Impact of Surrealism as It Celebrates Its Centennial (artnews.com)

Ha nem szeretnél lemaradni legfrissebb cikkeinkről, kövess minket Facebookon is! 

[1] „A léleknek olyan zavartalan önműködése (tiszta automatizmus), melynek célja szóban, írásban vagy bármi más módon kifejezni a gondolkodás valódi működését. Tollba mondott gondolat, függetlenül az értelem bármiféle ellenőrzésétől, s minden esztétikai vagy erkölcsi törekvéstől.” - André Breton műveiből (irodalmiradio.hu)

Június 4-én vette kezdetét a Szecesszió Fesztiválja a budapesti Ráth-villában, amely a héten egészen szombatig várja az érdeklődőket, hogy közelebbről megismerkedhessenek a 19. és 20 század fordulóján fénykorát élő szecesszió irányzatával. Az Iparművészeti Múzeum szervezésében megvalósuló programsorozat a szecesszió világnapjához kapcsolódóan ingyenes ismeretterjesztő előadásokat és kézműves foglalkozásokat, különleges építészeti sétákat, valamint a Ráth-villa állandó kiállításának félárú megtekintését hozza el a látogatók számára.

A szecesszió világnapját magyar kezdeményezésre 2013 óta ünnepeljük a két kiváló építész, Antoni Gaudí és Lechner Ödön halálának június 10-i évfordulójához időzítve. Ma már a RANN – Réseau Art Nouveau Network hivatalos programjai közt is szerepel a világnap, amelynek idei központi tematikája a fény. Az Iparművészeti Múzeum fesztiváljának programjai között szerepelnek interaktív tárlatvezetések, előadások és műhelyfoglalkozások, amelyek mind a korszak képzőművészetére és építészetére fókuszálnak. A résztvevők továbbá nemcsak a kiállított műtárgyakat csodálhatják meg, hanem magát a Ráth-villát is, amely a szecesszió stílusjegyeit viseli magán. A fesztivál célja, hogy a széles közönség számára is elérhetővé tegye a szecesszió gazdag világát, és új megvilágításba helyezze a korszak művészeti értékeit.

Forrás: imm.hu - Tárlatvezetés a Ráth-villában 

A jelenleg is zajló fesztivál programjai közül szombaton a Ráth-villa restaurált csillárjait lehet megismerni, de szó esik a szecessziós építészetben kivilágosodó lakóterekről és a fény pozitív hatásairól, valamint egy ezüstből és elefántcsontból készült belga gyertyatartó restaurálásáról is. Családi programként lámpáskészítő workshoppal és UV-fényű arcfestéssel készülnek a múzeumpedagógusok. A mi szecessziónk című kiállítás egész nap félárú napijeggyel látogatható a Ráth-villában, 11 órától pedig Pandur Ildikó művészettörténész tart a szecesszió fényeire fókuszáló tárlatvezetést.

Részletes programleírás a vonatkozó Facebook-esemény leírásában található: https://www.facebook.com/share/yPK44RQ7ttg7kpiL/

Ha nem szeretnél lemaradni legfrissebb cikkeinkről, kövess minket Facebookon is! 

Egy földalatti külön terembe költözhet Leonardo da Vinci világhírű festménye, a Mona Lisa. A párizsi Louvre leghíresebb alkotása jelenleg a múzeum legnagyobb, Salle des états nevű termében van kiállítva, és naponta kb. húszezer ember igyekszik azt szemügyre venni. Az alkotást körülvevő turistatömeg és a hosszú sorban állás azonban folyamatos bosszúságot okoz a látogatók számára, az egy főre jutó néhány másodpercnyi szemlélődésnek köszönhetően pedig egy friss elemzés szerint a reneszánsz portré a „világ legkiábrándítóbb remekműve” címkét tudhatja magáénak. A múzeum vezetősége ezért azt javasolta, hogy a népszerű műalkotást helyezzék át az intézmény alagsorában kialakított külön helyiségbe, ezzel is javítva a megtekintési élményt.

A Louvre-nak évente mintegy kilencmillió látogatója van, amelyből csak a Mona Lisát naponta nagyjából húszezer ember akarja megnézni. Da Vinci ikonikus képe a múzeum legnagyobb termében kapott helyet a velencei reneszánsz képek és Veronese Kánai menyegzőjének társaságában. Az amúgy sem túl nagy méretű műalkotást ráadásul egy golyóálló, tükröződésmentes üveg védi, illetve szigorúan ellenőrzött hőmérséklet és páratartalom biztosítja annak megóvását. A látogatók kifejezetten stresszes élményként számoltak be a műremek megtekintéséről, hiszen a festmény körül hatalmas tömeg gyűlik össze minden alkalommal, így az embernek maximum egy gyors pillantást van ideje vetni rá, majd inkább tovább is áll a szelfiző, tolakodó sokaság szomszédságából.

Forrás: artnews.com

A Louvre igazgatója, Laurence des Cars nemrég a helyzet orvoslása érdekében ezért azt javasolta, hogy a népszerű műalkotást helyezzék át az intézmény alagsorában kialakított külön helyiségbe, amely lépés véget vethet a közvélemény folyamatos csalódottságának.

„Régóta gondolkodunk rajta, de ezúttal mindenki egyetért a kérdésben. Ez egy nagy helyiség, és a Mona Lisa hátul van, egy biztonsági üveg mögött, így első pillantásra inkább úgy néz ki, mint egy postai bélyeg” – nyilatkozta Vincent Delieuvin, a Louvre 16. századi olasz festészetének főkurátora a Le Figaro francia lapnak[1] korábban.

A festmény számára kialakítandó új földalatti kamra a „Grand Louvre” jövőbeli felújításának része lenne, amely magában foglalná a múzeum új bejáratát is. A látogatók így megkerülhetik majd az üvegpiramisnál található bejáratot, és közvetlenül a földalatti termekbe léphetnek be, amelyek közül az egyikben a Mona Lisa, a másikban pedig az időszaki kiállítások kapnának helyet.

A festmény nagy hírneve miatt a múzeum vezetősége már korábban is kísérletezett a megtekintési élmény javításán: 2019-ben például a galéria falait tojássárgáról éjkékre festették át, és a látogatók sorbanállási rendszerét is megváltoztatták. A közösségi média és a tömegturizmus hatása azonban ennél is nagyobb erőfeszítéseket igényel, így az áthelyezés lehetőségeiről már meg is kezdték a tárgyalásokat a francia kulturális minisztériummal.

A Mona Lisa népszerűsége tehát továbbra is töretlen, sőt, valószínűleg csak tovább növelte azt az elmúlt napokban szárnyra kapott hír, miszerint Ann Pizzorusso amerikai geológus és művészettörténész úgy véli, hogy megtalálta a festmény hátteréül szolgáló helyet, méghozzá az olaszországi Comói-tó partján fekvő Lecco városát és az azt hegyekkel körbevevő tájat. A kutató még harminc évvel ezelőtt szállodájából eszmélt fel egy ismerősnek tűnő panorámára: a Mona Lisa hátteréhez hasonlító tájra.
Az azóta sokéves kutatáson alapuló feltételezést a szakmában viszont többen is ellenzik, mondván, hogy a táj csupán Da Vinci képzeletének szüleménye, és nincs értelme találgatni, melyik valós helyszínhez hasonlít. Pizzorusso azonban úgy véli, hogy a nagyon is természethű ábrázolással Da Vinci saját geológus tevékenységére és a természet tiszteletére is utal egyben.

[1] Faut-il déplacer La Joconde, «l’œuvre la plus décevante au monde»? (lefigaro.fr)

Ha nem szeretnél lemaradni legfrissebb cikkeinkről, kövess minket Facebookon is!

A műtárgy.com idén május 23-25. között nyolcadik alkalommal rendezi meg nagyszabású művészeti programsorozatát, a háromnapos Műtárgyak Éjszakája Fesztivált, amely 70 fővárosi helyszínen, több mint 100 programmal várja az érdeklődőket. A kiállítások, tárlatvezetések és szakmai előadások mellett például műterem- és műhelylátogatások, restaurátori bemutatók, tematikus séták, workshopok, kerekasztal-beszélgetések és filmvetítések is színesítik a programot. Nézzük, mi vár ránk a szombat estig tartó rendezvénysorozaton!

Már javában zajlik az immár nyolcadik Műtárgyak Éjszakája Fesztivál, amelynek idei mottója: „Fedezd fel a műtárgyak titkos életét!”. A széles programkínálatban valóban lehetőség adódik megismerni a műtárgyak rejtélyes eredettörténeteit, az általuk bejárt művészettörténeti utakat, restaurálási kérdéseket, sőt, még festménynyomozásban is részt vehetünk. A fesztivál kreatív kampányának három főszereplője van: egy Herendi Viktória mintás teáscsésze, Rippl-Rónai József Vörösruhás nő című falikárpitja és egy Tamás Lóránt aranyműves által újratervezett férfi karóra. A történetekhez készült versek Jordán Adél színművésznő hangján szólalnak meg.

Forrás: artkalauz.hu – Rippl-Rónai József, Vörösruhás nő (1898)

A kortárs művészeti programok – mint műteremlátogatás, neonséta, galériatúra e-rolleren – mellett alkotókedvünket is kiélhetjük különféle technikák (hímzés, akvarellfestés, üvegékszer-készítés) segítségével, a kisebbek pedig bábelőadáshoz és a koruknak megfelelő alkotófoglalkozásokhoz is csatlakozhatnak. Idén több új intézmény (pl. Hungarian Art & Business, K Galéria, Bélyegmúzeum, Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpont, Inda Galéria stb.) is bekapcsolódott a fesztiválhoz, így rekordszámú helyszínen vehetünk részt a programokon.

A műtárgy.com nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy a fesztiválon olyan speciális események és foglalkozások is legyenek, amelyek a művészet és az érzékenyítés kapcsolatát helyezik fókuszba, valamint a fogyatékossággal élő emberek számára is elérhetők. Így például a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria audionarrált és jelnyelvi tárlatvezetéssel is készül, a Vasarely Múzeum pedig a látásban korlátozott látogatók számára tart workshopot.

A részletes programterv ezen a linken érhető el: PROGRAMOK 2024 | Műtárgyak Éjszakája (mutargyakejszakaja.hu)

Ha nem szeretnél lemaradni legfrissebb cikkeinkről, kövess minket Facebookon is!

A nagybányai festőiskola és művésztelep művészettörténeti jelentősége a mai napig megkérdőjelezhetetlen, hiszen a nagybányai művészek generációkon át formálták a magyar festészet fejezeteit. A Közép-Európai Örökség Program keretein belül már két nagy sikerű tárlatot is megnyitottak a műkedvelők előtt a nagybányai alkotók műveiből, az elsőnek Nagybánya adott otthont, míg a másodiknak Marosvásárhely. A kiállítás most módosult tematikával látogat el a Vajdaságba, a Szabadkai Városi Múzeum falai közé, ahol május 14-től a nagyközönség is megtekintheti a nagybányai remekműveket.

A nagybányai festőiskola egészen a 19. század végétől a magyar festészet meghatározó időszakát jelentette, a festőművészek mozgalma korukban és napjainkban is sokakat inspirált. Az erdélyi községben alkotó festők műveiből most a Szabadkai Városi Múzeumban nyílt rendkívüli kiállítás, bemutatva nemcsak a nagybányai művésztelep ismert képeit, hanem olyan festményeket is, amelyek közül néhányat ritkán vagy korábban még nem láthattunk. A tárlat Nagybánya és Marosvásárhely állomások után ezúttal összesen 35 festménnyel érkezik a szabadkai helyszínre, amelyek közül 16-ot még egyik helyszínen sem állítottak ki.

Az igazi hazatérő

A tárlat nagy hazatérője egy olyan alkotó, aki nem csak a nagybányai festőiskola, de a Vajdaság számára is fontos személy. Pechán József festői pályája egészen fiatalon indult, 15 éves korában pedig már Münchenben tanulhatott Nicolas Gysis osztályában, azonban hamarosan visszatért a Vajdaságba. Közel tíz év múltán aratták első nagy sikereit képei a Műcsarnok kiállításán, azonban mivel álnéven szerepeltek festményei, kilétét nem ismerhette meg ekkor még a széles közönség. Münchenbe való visszatérésével kezdődött meg közös története a nagybányai festőiskolával, hiszen a német városban, az Akadémia látogatása helyett Hollósy Simon magániskoláját látogatta nagy rendszerességgel. Több alkotótársával együtt Párizsban, majd Nagybányán is letette névjegyét, ezen helyszínek pedig nagy hatást gyakoroltak későbbi alkotásaira. A szabadkai kiállításon látható az 1908-ban festett Koradélután (Napsütés), valamint a Nagybányai szoba (1908) című műve is, de az 1911 körül készült Napfényes utca lovasfogattal című festménye is a tárlat részét képezi.

Forrás: kieselbach.hu – Pechán József, Nagybányai szoba (1908)

Patkó Károly világlátott művei

A Szabadkai Városi Múzeum kiállítótermében Patkó Károly 1926-ban készült, Nagybánya című műve is megtekinthető, amelyet ugyan több helyen láthattak már a műkedvelők, mégis különlegesnek számít. Patkó mindössze két évtizedre nyúló alkotópályája során számos helyen megfordult, mestere Szőnyi István volt. 1923-ban elnyerte a Szinyei Merse Pál Társaság római ösztöndíját, amelynek köszönhetően Olaszországban elsajátította a divatozó temperatechnikát is. Berény Róbert városmajori műtermében Aba-Novák Vilmossal és Korb Erzsébettel is alkotott, erőssége főként a figurális ábrázolás és az összefoglaló tájképek festése volt. Többször is megfordult Nagybányán, amely épp annyira inspirálta, mint olaszországi körútja. Alkotói időszakát sok fehér folt övezi, műveinek egy része Bécsbe és Londonba került magántulajdonba, egy részét pedig a Magyar Nemzeti Galéria őrzi.

Forrás: kovacsgaborgyujtemeny.hu – Patkó Károly, Nagybánya (1926)

A belgrádi magyar képzőművészeti kiállítás

Gyarapítva a különleges művek sorát, a Közép-Európai Örökség Program kiállításán egy művészettörténeti szempontból kiemelkedő jelentőségű alkotás is helyet kapott. Tihanyi Lajos egy betegség miatt elvesztette hallását, emiatt kényszerült gimnáziumi tanulmányainak feladására, majd fordult a festészet felé. Több nyáron át alkotott Nagybányán is, de Európa több városát is megjárta, majd Párizsban telepedett le. Alkotásai között jegyzett a Hegedűművész portréja című képe (1915), amelyen Kornstein Egon látható. A portré igazi történelmi értéket hordoz magában, ugyanis Kornsteinnek köszönhetően valósulhatott meg az a 1918-as belgrádi magyar képzőművészeti kiállítás, amely a korabeli feljegyzések szerint a legszebben prezentálta a modern művészetet és mutatta be külföldön a magyar magasművészet kiválóságait.  A kiállítás akkoriban szinte példátlannak számított. A háborút követően ugyanis jobbára inkább jótékonysági céllal állították ki az egyes ezredek művészeinek alkotásait, azonban a belgrádi kiállítás messzemenőkig túlnőtt ezeken a kezdeményezéseken, valódi kulturális esemény volt.

Forrás: kieselbach.hu – Tihanyi Lajos, Hegedűművész portréja (1915)

A szabadkai helyszínen kiállított művek között Ziffer Sándor Zöld szoba (1908) című fauvista képe, valamint Götz Béla Szilvaszedő (1909) című főműve is látható lesz. A tárlat május 14. és június 30. között látogatható a Szabadkai Városi Múzeumban.

Forrás:

• Réti, I. (2021): A nagybányai művésztelep, Budapest: Vince Kiadó 
• Artmagazin ›

Ha nem szeretnél lemaradni legfrissebb cikkeinkről, kövess minket Facebookon is!

Az egykori nagybányai művésztelep egy egész korszakot jelképezett a magyar művészettörténetben. A 19. század végén alakult festőközösség meghatározó volt a korabeli és napjaink magyar festészetének szempontjából, az ott alkotók közül többeket is a mai napig a legnagyobb nevekként emlegetünk. Nézzük közelebbről, milyen örökséget is hagytak a művészvilágnak a nagybányai festők.

A nagybányai művésztelep

Egészen 1896-ig kell visszatekintenünk, ha a kezdetektől szeretnénk megismerni a nagybányai művésztelep történetét.  Hollósy Simon festő ekkor utazott Erdélybe, egy Máramaros megyei felkérésre. A korábban Münchenben tanult és tapasztalatokat szerző művész és kortársai ez év nyarán látogattak először Nagybányára is, ahol a város területet biztosított számukra a szabad alkotásra. Az ekkor még csak nyári művésztelepként működő iskola tagjainak 1897-ben nyílt lehetősége egy kiállítás keretein belül bemutatkozni a közönség előtt Budapesten is, ahol a természetben való festés élményét ismerhették meg a látogatók a különleges színvilágú festményeiken keresztül. A kiállítás nagy sikert hozott az művészeknek, ez pedig megerősítette őket abban a szándékukban, hogy a nyári művésztelepet az alkotómunka rendszeres helyszínévé nevezzék ki.

A festőiskolában olyan nagy nevek tették le névjegyüket, mint Iványi-Grünwald Béla, Perlrott-Csaba Vilmos, Ferenczy Károly, valamint Réti István. Őket ma a művésztelep alapítói generációjaként tartjuk számon, az általuk indított művészeti mozgalom pedig teljesen új irányokat nyitott meg a magyar festészet számára. Az erdélyi város festői nem csupán stílusban, de gondolkodásban is megújították a korabeli magyar festészeti tradíciókat, alkotásaik közül pedig jó néhány nemzetközi elismertségre is szert tett.

Alkotói elvek

Az első nagybányai generáció művészeti elvei elsősorban a festői gyakorlattal forrtak ki. A századfordulón a művészek az újítást keresték alkotásuk során, ám nem szándékoztak tudatos programot kialakítani céljaik alátámasztására. Az első években született képek lenyűgöző hatása éppen a természetközeli látásmódjukban rejlett, amely nem engedte, hogy a festmények és a tájélmény közé bármilyen prekoncepció ékelődjön. A művészek nem egy előre megtervezett rendszer alapján formálták a látványt és az élményeket, hanem saját szubjektív érzelmi állapotuknak megfelelően alkottak. Ezt a hozzáállást tulajdonképpen a nagybányaiak naturalizmusnak nevezték és ez a természetfelfogás hosszú időre a magyar képzőművészeti köznyelv alapvető fogalmává vált. A nagybányai művészek egy olyan új korszakot nyitottak a magyar művészettörténetben, amellyel a magyar művészet közvetlen, folyamatos és tudatos kapcsolatba kerülhetett az akkori európai művészettel.

Több nemzedéken átívelő közös alkotás

A nagybányai művésztelep történelmében több alkotói nemzedéket is megkülönböztetünk, akik a korok változásától függetlenül fenntartották a művésztelep értékeit és hagyományait. A festőiskolában számos olyan festő alkotott és tanult, akiknek műveik neves nyugat-európai galériákba is eljutottak. Szinte mindannyian megfordultak Párizsban, bemutatták a nagybányai szellemiséget, továbbá hazatértükkor visszahozták Nagybányára a francia főváros impulzusait is. Ezen kölcsönhatásból bontakozott ki a modernizmus a magyar festészetben is.

A már említett alapítói generáció mellett még két nemzedéket jegyez a szakirodalom, részeként olyan nevekkel, mint Ziffer Sándor, Börtsök Samu, Perlrott-Csaba Vilmos, valamint Boromisza Tibor. A művésztelep alkotói közül sokan - például Czóbel Béla, Perlrott-Csaba Vilmos vagy Tihanyi Lajos – pontosan egy időben alkottak kimagaslót a ma ünnepelt nagy posztimpresszionista és fauve alkotókkal, és olyan nagy nevekkel együtt állíthattak ki, mint Henri Matisse vagy André Derain.

Forrás: viragjuditgaleria.hu – Tihanyi Lajos, Pont Saint-Michel; hátoldalon: Ádám és Éva (1908)

A kultúrtörténeti örökség megőrzése

De mi a nagybányai festők jelentősége napjainkban? A válasz egyszerű: a hagyomány és a festői értékek megőrzése. A nagybányai képek iránti kereslet ma is meglepően magas, az aukciókon rendszeresen megfordulnak az innen származó alkotások. Ez a művek szépsége és a művészek tehetsége mellett annak is betudható, hogy a képek magukban hordozzák a nagybányai festőiskola örökségét és hírnevét.

A nagybányai művésztelep hagyatéka azonban másban is rejlik: az itt alkotó művészek gyakorlatai, oktatási módszerei még sok évtizedig éltek tovább a művészeti iskolákban, illetve kurzusokon, és a mai napig inspirációt jelentenek a fiatal generáció számára is. A művésztelep fontos része a helyi és nemzeti kulturális identitásnak, különösen Magyarországon és Romániában. A nagybányai festők és alkotásaik kiemelkedők, hiszen az ő munkájukon keresztül betekintést nyerhetünk egy egész korszak gondolkodásmódjába és művészeti megközelítésébe.

Kiállítások és megemlékezések

A korszak értékeinek és emlékeinek bemutatására egyre több nagybányai tematikájú kiállítás törekszik, amelyek közül a legjelentősebb a Közép-Európai Örökség Program keretében megvalósuló vándorkiállítás. Ezek az események lehetőséget teremtenek arra, hogy a közönség közelebbről megismerje a művésztelepet és festőinek műveit, a kiállítások pedig művészeti, oktatási és kulturális szempontból egyaránt kiemelkedők, ingyenesen látogatható előadások és tárlatvezetések is kapcsolódnak hozzájuk.

2023-ban éppen Nagybányán indította útjára a Közép-Európai Örökség Program azt a rekordméretű tárlatot, amely eddig még soha nem látott volumenben, több kuriózumnak számító alkotással vezette be a művészet kedvelőit a nagybányai művésztelep korszakának rejtelmeibe. A Máramaros Megyei Művészeti Múzeumban a nagybányai festőiskola remekműveit – köztük Iványi-Grünwald Béla nemzetközileg elismert Nagybányai táj (Lángoló ősz) (1908) és Perlrott-Csaba Vilmos korábban még ki nem állított Nagybányai utca (1909) című alkotását – mutatták be.

Forrás: viragjuditgaleria.hu – Perlrott-Csaba Vilmos, Nagybányai utca (1909)

A nagybányai kiállítás ezek után Marosvásárhelyre is ellátogatott, ahol a már bemutatott alkotások mellett újabb, ritkán látott festményeket is megtekinthettek az érdeklődők, többek között a festőiskola alapítóitól is.

A kiállításokat nagy siker övezte, ennek kapcsán pedig idén májusban ismét új helyszínen, a vajdasági Szabadka városában tekinthetők meg újra a művek. A korábban bemutatott festmények mellett itt is további, még be nem mutatott alkotásokkal találkozhat a közönség: többek között Pechán József, vajdasági festő védett festményei, Tihanyi Lajos, Ferenczi Károly és Patkó Károly művei is láthatók lesznek. A kiállítás június 30-ig várja az érdeklődőket.

Forrás:

• Réti, I. (2021): A nagybányai művésztelep, Budapest: Vince Kiadó 

Ha nem szeretnél lemaradni legfrissebb cikkeinkről, kövess minket Facebookon is!

Az árverések a művészeti világ csúcseseményei közé tartoznak, ahol a műtárgyak nemcsak a múlt szépségét, hanem a jelen gazdagságát is képviselik. Jelentőségük még inkább felértékelődik, ha olyan világhírű alkotók kerülnek előtérbe, mint a Sotheby's május 15-i aukcióján, amelynek fénypontja Claude Monet több mint 30 millió dollárra becsült, Meules à Giverny című festménye lesz.

A Sotheby's modern művészeti, esti aukcióján a híres Monet-festmény eladására öt évvel azután kerül sor, hogy az alkotó Meules című képe 110,7 millió dollárért kelt el, ezzel megduplázva a becsült árat és rekordot állítva fel a művész számára. Továbbá ez volt a legmagasabb összeg, amelyet bármelyik impresszionista műért adtak árverésen. A most eladásra szánt Meules à Giverny c. – egy fákkal teli mezőn szénakazalt ábrázoló, napsütötte tájat megjelenítő – alkotást első tulajdonosa, Dwight Blaney amerikai tájképfestő hozta az Egyesült Államokba 1895-ben, majd feltehetőleg kölcsönadták a bostoni Szépművészeti Múzeumnak, és évtizedekig ugyanabban a magángyűjteményben maradt.

Forrás: artnews.com – Claude Monet, Meules à Giverny, (1893)

Az aukción szereplő további négy mű ugyanebből a magángyűjteményből származik, köztük Monet 6 és 8 millió dollár közé becsült, Bennecourt (1887) c. festménye is, amelyet John Singer Sargent amerikai festő vásárolt meg a művésztől. Eladásra kerül egy klasszikus spanyol bikaviadalt ábrázoló korai Picasso-mű is, amely igazi ritkaságnak számít ilyen eseményen, a becslések pedig 5 és 7 millió dollár közötti eladási árat jósolnak hozzá.

Forrás: artnet.com – Pablo Picasso, Courses de taureaux, (1901)

Emellett árverésre bocsátják Camille Pissarro egy Párizstól nem messze fekvő kisvárosra utaló, Paysage aux Pâtis, Pontoise, la moisson c. művét is, amelynek becsértéke 2,5-3,5 millió dollárra tehető. Megtalálható lesz továbbá Childe Hassam View of Broadway and Fifth Avenue c. alkotása is, amely a Madison Square Park környékét ábrázolja. A Sotheby's legutóbb 1988-ban árverezte el a művet New Yorkban 1,15 millió dollárért, a jelenlegi becslések 800 000-1,2 millió dollárra teszik az olajfestményt.

Forrás: mutualart.com – Camille Pissarro, Paysage aux Pâtis, Pontoise, la moisson, (1873)

A nagyszabású aukción megjelenő képek igazán nagy értéket képviselnek és fontos részei a világ képzőművészetének. A Sotheby's amerikai elnöke, Benjamin Doller a következőképp fogalmazott közleményében a művekkel kapcsolatban: „A négy évtized alatt aprólékos gondossággal és odafigyeléssel összeállított gyűjtemény szakértő útmutatóként szolgál a 20. századi művészet alapjainak megértéséhez”.[1]

[1] Forrás: artnews.com

Ha nem szeretnél lemaradni legfrissebb cikkeinkről, kövess minket Facebookon is!