A digitalizáció korszakváltást jelent a művészetben?

2024. április 15. - Cultvisit

Nem túlzás azt állítani, hogy a művészet és a digitalizáció közötti kapcsolat egy merőben új paradigmát teremt. Alapjaiban formálja át a kreatív önkifejezés módját és teszi lehetővé az alkotók számára határaik feszegetését, sokszor egészen hajmeresztő formában. Virtuális vászon, 3D-s modellek, AI-festmények? A technológia fejlődésével milyen irányok, megoldások születtek? Hoztunk néhány izgalmas példát.

Emlékszünk még az NFT-kre?

Az első NFT-ként hivatkozott "Quantum"-ot még 2014-ben, Kevin McCoy hozta létre a Namecoin blockchainen, majd a következő években valódi innovációként robbant be a köztudatba a ’nem helyettesíthető tokenek’ piaca. NFT gyakorlatilag bármi lehet, ami digitális formában jelenik meg, akár egy festmény fotója, egy kifejezetten erre a célra készült kép, film vagy zenemű. Az NFT-k révén a művészek számára lehetővé vált, hogy digitális alkotásaikat közvetlenül is értékesíthessék, az eladást követően pedig a vásárlóé lesz az NFT tulajdonjoga és értéke is. Óriási hype alakult ki a technológia körül, sokan úgy vélték, hogy alapjaiban változtatja meg a művészeti piac működését. Másokban már a kezdetek kezdetén sok kétség merült fel azzal kapcsolatban, hogy hosszú távon hogyan tartható fenn ez a trend, sőt voltak, akik egyenesen a művészet leértékelését vélték felfedezni az NFT-kkel kapcsolatos optimizmusban. Úgy tűnik, a szkeptikusoknak volt igaza, az NFT-k nagy sikere után, 2023 második felében valóságos mélyrepülés volt tapasztalható a tokenek piacán.

Virtuális valóság és interaktív élmények

Ma már számos galéria és múzeum alkalmaz VR technológiát a nemzetközi színtéren annak érdekében, hogy a közönség számára virtuális élményt kínáljon a tereiben. A virtuális valóság a műalkotások megszületését is új dimenzióba helyezi, a nézők nemcsak megfigyelők, hanem résztvevők is lehetnek azokban: mozgásukkal, gesztusaikkal befolyásolhatják a hangokat és vizuális effekteket. Képzeljünk el egy olyan teret, ahol érintésünkre vagy a hangunk alapján újabb és újabb képi elemek jelennek meg, vagy egy olyan helyiségbe lépünk, ahol teljesen elmosódik a képzelet és a valóság határa. Ez ma már nemcsak a filmekben, hanem a való életben is megtapasztalható: jó példa erre a virtuálisvalóság-installációiról ismertté vált művész, Rachel Rossin munkássága. Rossin videójátékok képi anyagait és avatárokat is használ virtuális valóság alapú alkotásaihoz, hologram műveihez pedig LED-kijelzős eszközöket helyez közvetlenül a festményei felületére. Háromdimenziós szobrokat is készít plexiüveg panelekből, amelyek a kiterjesztett valóságban (AR) „kelnek életre”.

Forrás: newinc.org – After GTAV 2015 by Rachel Rossin. Photo credit: Zieher Smith & Horton

Amikor a művészet és tudomány összefonódik, avagy a statisztika is lehet szép?

A digitalizáció révén a művészet átlépte határait. A tudománnyal ötvözve egyedi és innovatív művészeti ág bontakozott ki az utóbbi években, amit adatművészetnek nevezünk. Az adatművészetben a legkülönbözőbb statisztikák, hálózati ábrák és az azok közötti kapcsolatok válnak az alkotások alapjaivá, az adatok nemcsak informatív, hanem esztétikai szempontból is rendkívül látványos képi világban köszönnek vissza. Az alkotások segítenek abban, hogy jobban megértsük a bonyolult információk, a számok mögött rejlő összefüggéseket, és akár népegészségügyi problémákra vagy más társadalmi mintázatokra is felhívják a figyelmet.

Forrás: ludwigmuseum.hu – BarabásiLab: Fake News, 2018

A legismertebb hazai példa Barabási Albert László munkássága, amely a BarabásiLab több mint 25 évnyi kutatási projektjeinek eredményeire épül: 3D printelt modelleken, 3D nyomtatott adatszobrokon, LED-falakon és a virtuális térben találkozhatunk a legkülönfélébb társadalmi folyamatokkal, egészségügyi adatokkal, mint például, hogy hogyan változott meg a lakosság mozgása a koronavírus-járvány alatt. Az egyes betegségtérképek pedig a különböző kórok és a domináns gének összefüggéseit tükrözik.

Amikor ecsetet ragad a mesterséges intelligencia

Manapság a legfontosabb kérdés egyértelműen az, hogy vajon a mesterséges intelligencia hogyan forradalmasítja az önkifejezés és alkotás folyamatát? Egyre több művész fedezi fel az AI képességeit, amely algoritmusok segítségével képes modellezni és generálni különböző kreatív tartalmakat, festményektől kezdve zenei darabokig.

Forrás: en.wikipedia.org – Edmond de Belamy

Az első, mesterséges intelligencia segítségével létrehozott mű a francia Obvious csoporthoz köthető. A 2018-ban készült "Edmond de Belamy" igen látványos módon egyesítette a klasszikus portréfestészet hagyományait a modern technológiai fejlesztésekkel. Az alkotás lenyűgöző sikert ért el a Christie's New York árverésén: a több mint hat percig tartó licitháborút követően 432 500 dolláros végső áron kelt el.

Hogy mit hoz a jövő a mesterséges intelligencia és a művészet találkozásával, egyelőre nem tudni. Számos dilemma övezi a kérdést: hogyan őrizhetjük meg az emberi kifejezési formákat, miközben nyitottak vagyunk a digitális technológia lehetőségeire? Vajon meddig terjedhet az AI szerepe a művészetben? A helyzet sokakat arra emlékeztet, amikor anno a fényképészet elterjedésével jelentek meg hasonlóan vészjósló hangok a klasszikus festészet jövőjével kapcsolatban. Akkor a történelem bebizonyította, hogy mindkét művészeti forma a maga nemében értékes és fontos számunkra.

Ha pedig arra gondolunk, hogy a gyorsan változó világunkban, ha nem is hónapról hónapra, de évről évre biztosan megjelennek új megoldások, ki tudja mit tartogat a jövő? Lehetséges, hogy épp olyan forradalmi újítások vannak kibontakozóban, amelyek a mai szemmel még elképzelhetetlennek tűnnek. Ami biztos: a művészet és a digitalizáció találkozása számos kihívást és egyelőre még megválaszolatlan kérdést hordoz magában, ugyanakkor legalább annyi lehetőséget, izgalmas választ is ad a művészet értelmezése, újraértelmezése szempontjából.

Felhasznált források: