Új formabontó kiállítás mutatkozott be a fővárosi Műcsarnokban: július 19. és október 6. között Géczi János dekollázsait tekinthetjük meg az épület Kamaratermében. A kiállított művek erősen kapcsolódnak a nagyvárosi környezethez és a fogyasztói kultúrához, az alkotó a kiállítóterem falaira és a Műcsarnok homlokzata elé is ideiglenes, helyspecifikus installációval készült. A „Feltakarás” c. tárlat kurátora Szerdahelyi Júlia.

„Az apokalipszis – eredeti értelme szerint feltakarás – értelmet tulajdonít az összeomlásnak, a múltat pedig prediktív képességekkel ruházza fel. Amikor azt mondjuk, a dekollázsok szépek, erről beszélünk magunk is.”[1]

Forrás: veszpremkukac.hu

Géczi János költő-író, képzőművész, biológus, antropológus, az utolsó polihisztorok egyike 1954-ben született Monostorpályiban és immár hetvenedik életévét tölti. A gimnázium elvégzése után a József Attila Tudományegyetem (ma a Szegedi Tudományegyetem) kutató biológus szakán végzett. Fiatal kora óta érdekelte a művészet, akkoriban elsősorban a lettrizmus, a betűkkel való játék vonzotta. Az Országos Oktatástechnikai Központban végzett biológus szerkesztői munkája során ismerkedett meg az ikonográfiával, a képkutatással. Később, amikor már Nyugatra is utazhatott, találkozott először az úgynevezett hasított plakátokkal, vagyis a megroncsolt plakátokból kinyert képzőművészeti alkotásokkal. A kilencvenes évektől kezdve készít rendszeresen hasonló alkotásokat, amelyekben a valóság véletlenjei tűnnek fel, nem pedig a színben, anyagban, formában megszokott harmónia.

Forrás: veszpremkukac.hu

A magát neoavantgárdnak tartó művész a dekollázs – feltárás és eltakarás – technikáját alkalmazva készíti el műveit, amelyek társadalmi kritikát közvetítenek. Dekollázsainak alapanyagai az időnek és az emberi beavatkozásnak köszönhetően roncsolt óriásplakátok, eredeti funkciójuktól megfosztatott, több rétegben felülragasztott, hámló-foszló, talált (lopott!) felületek, amelyeket minimális beavatkozással, tépéssel, visszaragasztással alakít művekké. A reklám- és óriásplakátok felhasználásával létrejött installációk a múlt önkényesen megválasztott és esetlegesen megmaradt darabjait szimbolizálják: az eltépett lapok feltárják a múlt egy-egy eltemetett részletét, átjárást biztosítva különböző időkbe a szemlélődők számára. A plakátok csak a kiragasztás momentumában hatnak, utána elvesznek a nagyvárosok forgatagában, letakarják, megrongálják vagy eltüntetik őket. A különböző helyekre kirakott plakátoknak mindegyike a saját sorsát viseli, amelyeken a mindannyiunkra ható környezeti és társadalmi hatások láttatják meg magukat. Ezt az egyediséget használja ki Géczi László, hogy a rétegek feltárásával a romlást, az átváltozást, az idődimenziót láthatóvá és vizsgálhatóvá tegye, ami által megidéződik valami a múlt teljességéből.         

Forrás: veszpremkukac.hu

Az alkotó a kiállítóterem falaira és a Műcsarnok homlokzata elé is ideiglenes, helyspecifikus installációt készített. A hatalmas dekollázsok emelődaru segítségével készültek, hiszen a kiállított darabok nem nagyított plakátok, mind-mind eredeti méretűek. Az alkotói folyamatba még a megnyitó előtt betekintést nyerhettek az érdeklődők, ugyanis néhány előre meghirdetett alkalommal nyomon követhették a művész munkálkodását.  

Forrás:

• Feltakarás | Géczi János dekollázsai :: Műcsarnok (mucsarnok.hu)
• GÉCZI JÁNOS – A valóság véletlenjei - Veszprém Kukac (veszpremkukac.hu)

Ha nem szeretnél lemaradni legfrissebb cikkeinkről, kövess minket Facebookon is! 

[1] Visky András: „látott szavak és kimondható képek”. Géczi János tépéseiről – tizenhárom tételben (a kiállítás kísérőkiadványában megjelent írás)

Az elmúlt években egyre többször találkozhattunk hírekkel arról, hogy különféle aktivisták támadást indítottak művészeti múzeumok és galériák ellen, megrongálva az ott kiállított értékes műalkotásokat. Ezek az akciók rendszerint valamilyen politikai vagy társadalmi üzenetet hordoznak, az aktivisták pedig egy adott ügyre igyekeznek felhívni a világsajtó és a társadalom figyelmét. A művészeti közösség és a nagyközönség azonban inkább vegyes érzelmekkel fogadja az ilyen jellegű megmozdulásokat, sőt, egyesek szerint ezekkel az akciókkal épp a kívánt hatással ellentétest váltják ki az emberek többségéből.

A múzeumok, tágabb értelemben véve pedig a művészet ellen elkövetett aktivistaakciók mögött gyakran az az elképzelés áll, hogy a radikális módszerekkel lehet a legnagyobb nyilvánosságot elérni, és ezáltal felhívni a figyelmet a sürgető társadalmi és környezeti problémákra. Az aktivisták úgy vélik, hogy az ilyen látványos megmozdulások sokkolják az embereket – ami persze bizonyos mértékig igaz is –, és ezzel elérik, hogy beszéljenek az általuk képviselt ügyekről.

Forrás: 24.hu 

A klímaválság elleni érdemi fellépést követelő aktivisták például pár éve több híres műalkotást is megrongáltak: az egyik legismertebb példa a ‘Just Stop Oil’ aktivistái által végrehajtott támadás volt 2022 októberében, amikor Vincent van Gogh “Napraforgók” című művére paradicsomlevest öntöttek a londoni Nemzeti Galériában. Mindezzel a fosszilis tüzelőanyagok használata és azok környezeti hatásai ellen tiltakoztak. Bár a festményt szerencsére egy üveglap védte, így komoly károsodás nem történt, az akció jelentős visszhangot keltett a médiában. Ugyanebben az évben egy német környezetvédelmi csoport krumplipürével dobálta meg a potsdami Barberini Múzeumban Claude Monet legmagasabb piaci értékű alkotását, amely a “Kazlak” néven ismert, szénaboglyákat ábrázoló sorozat egyik festménye. Az aktivisták ezt követően pillanatragasztóval kenték be a tenyerüket, és a festmény előtti területhez ragasztották magukat. A Monet-festmény szintén üveggel volt védve, így nem esett benne kár.

Forrás: hamuesgyemant.hu

Egy másik jelentős eset 2023 júniusában történt, amikor a hollandiai Rijksmuseumban egy környezetvédelmiaktivista-csoport egyik tagja megpróbált ragasztót kenni Johannes Vermeer „Leány gyöngy fülbevalóval” című festményére. A csoport így akart figyelmet irányítani a klímaváltozás súlyosbodó problémáira. A festmény szerencsére sértetlen maradt, de a múzeum látogatói és dolgozói mélyen megdöbbentek az incidens miatt. Sorolhatnánk a hasonló, további eseteket is, mint amikor egy csoport borsólevest locsolt egy Van Gogh-műre Rómában, az Extinction Rebellion aktivistái egy Picasso-festményt vettek célba Melbourne-ben, vagy amikor a Stop Fossil Fuel Subsidies csoport két tüntetője összefirkálta Andy Warhol Campbell's leveses dobozait az ausztrál Nemzeti Galériában.

Forrás: 24.hu 

A figyelemfelhívás ehhez hasonló radikális eszközeivel azonban nem mindenki ért egyet. Sok művészetkedvelő és -szakértő úgy véli, hogy az ilyen akciók tiszteletlenek és határozottan károsak, hiszen a műalkotások megóvása mindannyiunk közös felelősségének tekintendő. A támadások okozta rongálás és a helyreállítási költségek ráadásul gyakran igencsak jelentősek lehetnek az intézmények számára. Emellett az ilyen akciók gyakran elterelik a figyelmet a felhívásra szánt problémáról, mivel a média inkább az incidens részleteivel foglalkozik, mintsem az aktivisták valós üzenetével. Világszerte számos galéria igazgatója véli úgy, hogy a klímaaktivisták nincsenek teljesen tisztában azzal, hogy a műalkotások mennyire érzékenyek. Néhány fenntarthatósági szakértő szerint pedig az efféle demonstrációk azoknak a környezetvédelmi szervezeteknek is megnehezítik a dolgát, amelyek konstruktív párbeszédet folytatnak a kormányokkal és nagyvállalatokkal.

A művészeti intézmények és az aktivista csoportok közötti feszültség tehát továbbra is fennáll. Miközben mindkét fél elismeri egymás céljait és értékeit, a módszerek és a megközelítések jelentős különbségeket mutatnak. Talán egy köztes út keresése lehet a legjobb megoldás, ahol az aktivisták a művészeti intézményekkel együttműködve, de azok értékeit tiszteletben tartva fejezik ki véleményüket. Hiszen a művészet mindig is az emberi tapasztalatok és érzelmek kifejezésének egyik legerősebb eszköze volt: napjainkban pedig eljött az idő, hogy ezt az eszközt a világ jobbá tételére, az égető problémákra való figyelemfelhívásra használjuk, anélkül, hogy veszélyeztetnénk kulturális örökségünket.

Ha nem szeretnél lemaradni legfrissebb cikkeinkről, kövess minket Facebookon is! 

Július 26-28. között a Balaton “fővárosában” nyílik meg először a Füred Art Week, egy klasszikus és kortárs műveket felvonultató szemle az Art and Antique és a Budapest Contemporary szervezésében. A rendezvény fő célja, hogy közelebb hozza a művészetet a nyaralók és a helyiek széles rétegéhez, és bekapcsolja a várost a művészeti élet vérkeringésébe.

A nyár folyamán Balatonfüred minden évben igazi kulturális és társasági központtá alakul át, ahol pezseg az élet, így tökéletes helyszíne lesz a július végére tervezett háromnapos művészeti rendezvénynek, a Füred Art Week-nek. A seregszemlén neves galériák és aukciósházak mutatják majd be klasszikus és kortárs művészek alkotásait egyaránt. A festmények mellett szobrok, bútorok, szőnyegek és ékszerek is kiállításra kerülnek.

“Keresve se találtunk volna alkalmasabb helyet az új, hagyományteremtő szándékkal életre hívott eseményünkhöz. A Füred Art Week idén első alkalommal mutatkozik be a város szívében, a kikötőhöz és a sétányhoz is közeli, exkluzív Kongresszusi Központban” – mondta el Tausz Ádám főszervező[1], akinek nevéhez kötődik az Art and Antique kiállítás és vásár, valamint a kortárs művészet újdonságait bemutató Budapest Contemporary is.

Forrás: balatonfured.hu 

A szervező azt is hozzátette, hogy a magas színvonalú műalkotások mellett, melyeknek értéke akár az 50 millió forintot is elérheti, pénztárcabarátabb műtárgyak is megtalálhatóak lesznek a szemlén, ahol az összes kiállított darab megvásárolható a nagyközönség számára. A résztvevő galériák között van az acb Galéria, a BÁV ART, a Bernabo Art Furniture, a LUMAS galéria, a NACO, a Nemes Galéria, a Neo Deco Galéria, a Neves Kor-Társ Galéria, az Opera Antikvitás, a Passage Galéria, a ProArt Frame és a youngart is.

Jegyvásárlás a helyszínen lehetséges, az alacsony jegyár azonban lehetővé teszi, hogy a kiállított alkotások széles réteghez is elérjenek mind a helyiek, mind a nyaralók és a látogatók körében, ezzel is népszerűsítve a művészetet a Balaton “fővárosában”.

A rendezvényről további információk a Füred Art Week weboldalán olvashatók: FüredART (furedartweek.hu)

Ha nem szeretnél lemaradni legfrissebb cikkeinkről, kövess minket Facebookon is! 

[1] Forrás: FüredART (furedartweek.hu)

Munkácsy Mihály, magyar festőzseni több mint 80 műalkotásából nyílt nagyszabású kiállítás a szegedi Móra Ferenc Múzeumban. A festmények között olyan ikonikus és jól ismert alkotások is találhatók, mint az Ásító inas vagy a Felszolgálólány. A tárlat június 21-től november 17-ig várja az érdeklődőket egy különleges utazásra a hazai művészettörténet egyik legkiemelkedőbb alakjának mesterművei között.

Munkácsy Mihály 1844. február 20-án Munkácson született egy vagyontalan kispolgári család sarjaként. Hamar árvaságra jutott, így édesanyja rokonai nevelték fel. Reök Antal, Munkácsy akkori gyámja, asztalosnak szánta a kisfiút, aki azonban művészi pályára lépett Szamossy Elek festővel való találkozása hatására. Művészeti tanulmányait a bécsi Képzőművészeti Akadémián, majd a későbbiekben Münchenben és Düsseldorfban végezte. Első jelentősebb sikereit az Ásító inas (1869) és a Siralomház (1870) című képei hozták meg számára. Az 1873-as bécsi világkiállítás pedig egyenesen a világhírnév felé vezette, főként az Éjjeli csavargók (1873) és a Köpülő asszony (1873) című festmények lenyűgöző képi világának köszönhetően.

Forrás: mng.hu - Ásító inas (1868-1869) 

Tíz éven keresztül Európa legfoglalkoztatottabb festői közé tartozott, azonban az 1890-es évek elejétől a fiatalkorában szerzett szifilisz súlyosbodásának hatására munkakedve is jelentősen megcsappant. Az évszázad utolsó három évét az endenichi idegszanatóriumban töltötte egészen 1900-ban bekövetkezett haláláig.

Munkácsy Mihály festményeinek ereje abban rejlik, hogy a nem feltétlenül műértő ember számára is befogadhatók és élvezhetők, hiszen portréi, tájképei realisztikusan tükrözik a valóságot és könnyen megérintik a közönséget.

A Szegeden kiállított alkotások Pákh Imre magángyűjteményének részét képezik. Az amerikai-magyar üzletember rendelkezik a legnagyobb magánkézben lévő Munkácsy-kollekcióval a világon, amit több mint három évtized alatt alakított ki. A szegedi közönség korábban már megcsodálhatta a gyűjtemény darabjait, 2012 óta azonban mintegy duplájára bővült a kollekció.

Forrás: moramuzeum.hu 

A jelenleg 82 megtekinthető festmény és grafika mellett a kiállítás rendezői interaktív feladatokkal is készültek a gyermekek számára, amelyeknek köszönhetően a fiatalabb korosztály is izgalmas keretek között ismerkedhet meg Munkácsy festészeti stílusával.

Forrás:

• Munkácsy Mihály élete | National Geographic (24.hu)

Ha nem szeretnél lemaradni legfrissebb cikkeinkről, kövess minket Facebookon is! 

Június 14-én egy különleges kiállítás nyílt meg Debrecenben, a MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központban: a 100 év természet. Tájképek és csendéletek az MBH Bank gyűjteményéből című tárlat az MBH Bank műremekekből álló gyűjteményét mutatja be a nagyközönség számára, társadalmi felelősségvállalási programjuk részeként. Ez a debreceni kiállítás az első alkalom, hogy a banki gyűjtemény egybefüggő anyaga bemutatkozik a széles közönség előtt.

Az MBH Bank társadalmi felelősségvállalásának jegyében elkötelezett a művészettámogatás és a közösségi fejlődéshez való hozzájárulás iránt, így ennek keretében hozta létre tavaly az MBH Bank Művészeti Alapítványt, amely a hazai tehetségek felkutatása mellett kiállítási lehetőségeket is biztosít a fiatal művészek számára, illetve a bank értékes műtárgygyűjteményét gondozza.

A MODEM-ben debütáló anyag Rockenbauer Zoltán kurátori munkájával készült, és július 21-ig várja a látogatókat. A kiállítás tájképei és csendéletei az ember természethez való viszonyát és a természeti erőforrások fontosságát helyezik a középpontba. A bank értékes vállalati gyűjteményének válogatott alkotásai között olyan neves művészek munkái is megtalálhatók, mint Benczúr Gyula, Mednyánszky László, Szőnyi István vagy Ziffer Sándor.

Forrás: MBH Bank - Rockenbauer Zoltán, az MBH Bank gyűjteményéből nyílt kiállítás kurátora a megnyitón 

A debreceni tárlat jól illeszkedik a MODEM azon célkitűzéséhez is, hogy a kortárs mellett a modern festészetre is minél nagyobb hangsúlyt helyezzen. A MODEM számára igazi kultúrmisszió a különböző gyűjtemények bemutatása – ez az elmúlt években több kiállítás formájában is megvalósult – , hiszen így láthatóságot biztosítanak a kiemelkedő kollekcióknak a raktárak mélyén álldogálás helyett.

A bank tervei között szerepel, hogy a gyűjteményében szereplő alkotásokat a jövőben még további helyszíneken is bemutatja majd.

Forrás: MBH Bank 

Forrás: dehir.hu

Ha nem szeretnél lemaradni legfrissebb cikkeinkről, kövess minket Facebookon is! 

Június 22-én rendezik az idei Múzeumok Éjszakáját, az ország egyik legizgalmasabb és legjobban várt kulturális eseményét. A rendezvény célja, hogy a múzeumok kapuit kitárva közelebb hozza a művészetet és felkeltse azok érdeklődését is, akik csak alkalmi látogatói a kiállítóhelyeknek. Az egész éjszakán át tartó programok során számos különleges kiállítás, előadás és interaktív bemutató várja az érdeklődőket, közel 450 helyszínen országszerte.

Közel 450 helyszín mintegy 2500 programjából válogathatnak azok az érdeklődők, akik részt vesznek a 2024-es Múzeumok Éjszakáján. A rendezvényt minden évben kiemelt érdeklődés övezi, amelynek idei központi tematikája – a foci Eb-re is reflektálva – a „Gólpassz": kulturális értelemben a nagy alkotók nagy elődjeire utalva. A kapcsolódó tárlatokon és programokon országszerte neves intézmények mutatják be részletesen, hogy egy-egy művészeti korszak és stílus hogyan változott az előfutároktól kezdve a legnagyobb alkotókig, miként alakultak ki új irányzatok, és hogyan alakult egy-egy szakterület fejlődése.

Forrás: muzej.hu

Az idei rendezvénynek két kiemelt helyszíne is lesz: Székesfehérvár és Esztergom. Székesfehérváron szinte valamennyi intézmény képviselteti magát az eseményen, Esztergomban pedig 13 helyszínen 65 programmal várják majd az érdeklődőket. Emellett persze Budapesten és más városokban is bőven akad program, de segítünk néhány javaslattal:

Ludwig Múzeum

A kortárs művészeti múzeum állandó és időszaki kiállításainak megtekintése mellett számos további izgalmas programmal készül minden korosztály számára:

• 16.00-18.00: Játsszunk kortárs művészetet! – a múzeum Időgép c. kiállítása által inspirált, a METU hallgatói által tervezett társasjátékok kipróbálása
• 17.00-18.00: Generálkivitelezés “kicsiben” – a múzeum és a LATEREX Építő Zrt. közös pályázatának eredményhirdetése, díjátadó és kerekasztal-beszélgetés
• 18.00-19.00: Az idő fogalma a kortárs irodalomban – irodalmi beszélgetés Bánki Évával és Thimár Attilával
• 18.00-22.00: „Építsd meg a saját kockaházad!” workshop
• 19.00-19.20: Fülöp Tímea, a Bozsik Yvette Társulat táncművészének előadása
• 21.00-22.00: Till Brönner és a Balázs Elemér Group közös koncertje
• 22.00-23.30: Filmvetítés: Másik Magyarország
• 0.00-tól: Kis éji fények – zseblámpás múzeumi séta Till Brönner kiállításában

Hungarian Art & Business (HAB)

Az első évfordulóját nemrég ünneplő HAB is izgalmas programsorozattal készül, amelyek ingyenesen látogathatók:

• 10.00-14.30: HAB nap - kötetlen alkotóműhely és grafikai workshop, gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt (előzetes regisztráció szükséges a kovacs.reka@arthab.hu címen)
• 16.00-16.20: Sanzon dallamok – Causannel Izabella Trió
• 17.00-17.20: Sanzon dallamok – Causannel Izabella Trió
• 18.00-18.20: Sanzon dallamok – Causannel Izabella Trió
• 18.30-19.30: Tárlatvezetés Orosz Mártonnal, a Vasarely Múzeum igazgatójával
• 19.30: Kocsi Olga, a HAB Díj nyertese bemutatja 7×7 Beton ikon című díjazott munkáját
• 22.00: zárás

A HAB jelenlegi, Vasarely x Fajó: A bolygó meghódítása c. tárlata is folyamatosan megtekinthető a program során.

Szépművészeti Múzeum

Az időszakos kiállítások megtekintése mellett ezekkel készül a múzeum:

• 17.00-23.00: TAPAS- ÉS BORVARIÁCIÓK a Fine Art Bistro konyhájából
• 18.00-20.00: Foci EB közvetítés
• 18.00-20.05: Filmvetítés: Kallódó emberek
• 18.00-18.30: Semmelweis Egyetem Medikus Zenekarának koncertje
• 18.50-19.10: Művészettörténet dióhéjban: A fantázia evolúciója (Mertus Ágnes előadása)
• 19.00-23.00: Fine Arts Jazz Group koncertje
• 19.00-0.30: Digitális tárlatvezetések – a filmek folyamatosan megtekinthetők, bármikor lehet csatlakozni a szabad helyek függvényében
• 19.25-19.45: Művészettörténet dióhéjban: Égi szerelmek, földi vágyak (Marina Eszter előadása)
• 19.30-23.00: Elragadó dallamok a Régi Képtárban Marco Mezzacapo gitárművésszel
• 20.00-20.20: Művészettörténet dióhéjban: Szép kis angyaltan (Cser Judit előadása)
• 20.10-22.01: Filmvetítés: Van, aki forrón szereti
• 20.35-20.55: Művészettörténet dióhéjban: Pompa vagy elmúlás – avagy, hogy kerül a koponya az asztalra? (Záray Szilvia előadása)
• 21.00-23.00: Foci EB közvetítés
• 21.10-21.25: Művészettörténet dióhéjban: Fülbe mászó imák (Szűcs Bernadett előadása)
• 22.10-23.30: Filmvetítés: Szőkék előnyben

Folly Arborétum és Borászat

Az arborétum már 10 órától várja az érdeklődőket, kiemelt programja pedig a következő:

• 16.30: „Szőlőtől a borig” – borséta pincelátogatással
• 18.00: Szentivánéji borvacsora a tűz jegyében
• 19.30: Esti tárlatvezetés Kállai Mártonnal, az Évgyűrűkben őrzött történetek – Magyarország fáinak titkos meséi című fotókiállítás alkotójával – varázslatos séta a kertben mesés képek és legendás fák között
• 21.00: Holdfénytúra – élményséta napnyugta után

Forrás: Múzeumok Éjszakája Facebook-oldal

A Múzeumok Éjszakája idei rendezvényére jegyek már válthatók a múzeumok pénztárában vagy a jegymester.hu oldalon, karszalag váltásával pedig az összes budapesti részt vevő intézménybe ellátogathatunk, valamint a fővárosban kizárólag ezen az estén közlekedő múzeumi körjáratokkal is utazhatunk.

A széles programkínálat és további részletek a muzej.hu oldalán olvashatók!

Ha nem szeretnél lemaradni legfrissebb cikkeinkről, kövess minket Facebookon is!

2024-ben ünnepeljük a szürrealizmus mozgalmának 100. évfordulóját, ez pedig kiváló alkalom arra, hogy újra felfedezzük és megértsük az irányzat jelentőségét, hatását és örökségét. Az évforduló és a mondhatni évszázados fennállás arra emlékeztet bennünket, hogy a szürrealizmus, bár egykoron radikálisnak számított, ma már mélyen beépült a művészeti világba, sőt, a popkultúrába is.

A szürrealizmus a 20. század elején, az első világháború utáni bizonytalanság és káosz közepette született, követői elítélték a társadalmi elnyomás minden formáját. Az irodalomban és képzőművészetben egyszerre jelentkező mozgalom hivatalosan 1924-ben indult, amikor André Breton, francia író és költő közzétette a Szürrealista Kiáltványt. Az irányzat célja az volt, hogy felszabadítsa az emberi tudatalattit és kifejezze a belső valóságot, amely gyakran elnyomva marad a racionalizmus és a társadalmi normák felülkerekedése miatt. A dadaizmusból kiindulva, a szürrealizmus forradalmi megközelítést alkalmazott a művészetben és az irodalomban egyaránt, kitágította a művészet határait, és mindenre hatással volt, ami utána következett.

Mi is az a szürrealizmus?

A szürrealista művészet jellemzői közé tartozik az álomszerű, irreális képek használata, hiszen a szürrealisták azt vallották, hogy alkotásaikkal a tudatalatti világukat kell tükrözniük, felszabadítva a kreatív képzeletet. Ennek megfelelően az irányzat alkotói gyakran merítettek ihletet álmaikból és a szürreális, tudatalatti világukból is. Ehhez az automatizmus[1] technikáját használták, amelynek segítségével megpróbálták kikapcsolni a tudatos irányítást, és spontán, szabadon hagyni az ötleteket áramlani. Emellett a képzeletbeli tájakon való kalandozást, valamint a térrel és idővel való játékot is előnyben részesítették.

A művészek gyakran kombináltak egymástól távoli, látszólag össze nem illő elemeket, hogy azzal új jelentéseket hozzanak létre – ennek megvalósításához a kollázs és a frottázs is népszerű technika volt. A kollázsolás során különböző papírdarabok, képek és egyéb anyagok összeragasztásával egy új, összetett műalkotást hozhattak létre. A frottázs alkalmazása során pedig egy papírlapot helyeztek valamilyen texturált felületre, majd ceruzával vagy más eszközzel átdörzsölték a felület mintáját.  Mindkét technikával igazán izgalmas mintákat és képi világokat alkottak, így nem véletlen, hogy ezek a gyakorlatok a mai napig fennmaradtak a művészkörökben.

A mozgalom nagyjai

• Salvador Dalí

A spanyol művész az egyik legismertebb szürrealista, akinek munkái közé tartozik a híres "Az emlékezet állandósága" (1931), amely szétfolyt óráival az idő múlékonyságát ábrázolja.

Forrás: wikiart.org

• René Magritte

A belga művész híres az olyan paradox és rejtélyes képeiről, mint például a "A képek árulása (Ez nem egy pipa)”, amely az észlelés és a valóság közötti különbségeket feszegeti.

Forrás: renemagritte.org

• Max Ernst

A német művész és költő a kollázs és frottázs technikájának mestere volt, művei közé tartozik az "Az erdő" (1927), amelyhez vélhetően a fa mintázatát használta alapként.

Forrás: guggenheim.org 

• Joan Miró

A festőművész a 20. század spanyol-katalán festőóriásai közé tartozik, aki a szürrealizmusban egyedi, játékos világot hozott létre. Műveiben a gyermekrajzok varázsa és az avantgárd művészet szabadsága egyesül.

Forrás: worldoftheatreandart.com - Snob Party at the Princess’s (1944)

Művészeti örökség, az irányzat jelentősége napjainkban

A szürrealizmus jelentős hatást gyakorolt a kortárs művészetre, különösen a vizuális művészetekben, a filmben és az irodalomban, hiszen a mai alkotók gyakran merítenek inspirációt a szürrealizmus technikáiból és esztétikájából. Az álomszerű képi világ és a tudatalatti vizsgálata továbbra is népszerű téma maradt – a digitális művészetben például gyakran fellelhetők szürrealista elemek. Napjainkban azonban más tényezők tekintetében is ismét reflektorfénybe kerülhet a mozgalom: a világ jelenlegi kihívásai, mint a klímaváltozás, a politikai instabilitás és a technológiai forradalom, újra ráirányíthatják a figyelmet a tudatalatti és az alternatív valóságok kutatásának fontosságára.

Világszerte számos kiállítás is megemlékezik a szürrealizmus 100 éves évfordulójáról, lehetőséget adva az új generációnak, hogy megismerje ezt a forradalmi művészeti mozgalmat, amelynek öröksége tehát tovább él a mai művészek munkáiban is. Ez persze nem meglepő, ha úgy tekintjük, hogy a művészet egyik legfontosabb célja mindig is a valóságnak az alkotó szemszögéből történő újraértelmezése volt.

Forrás:

• The contemporary appeal of Surrealism | Apollo Magazine (apollo-magazine.com)
• Surrealism - Automatism, Dream-like, Symbolism | Britannica
• The History and Impact of Surrealism as It Celebrates Its Centennial (artnews.com)

Ha nem szeretnél lemaradni legfrissebb cikkeinkről, kövess minket Facebookon is! 

[1] „A léleknek olyan zavartalan önműködése (tiszta automatizmus), melynek célja szóban, írásban vagy bármi más módon kifejezni a gondolkodás valódi működését. Tollba mondott gondolat, függetlenül az értelem bármiféle ellenőrzésétől, s minden esztétikai vagy erkölcsi törekvéstől.” - André Breton műveiből (irodalmiradio.hu)

Június 4-én vette kezdetét a Szecesszió Fesztiválja a budapesti Ráth-villában, amely a héten egészen szombatig várja az érdeklődőket, hogy közelebbről megismerkedhessenek a 19. és 20 század fordulóján fénykorát élő szecesszió irányzatával. Az Iparművészeti Múzeum szervezésében megvalósuló programsorozat a szecesszió világnapjához kapcsolódóan ingyenes ismeretterjesztő előadásokat és kézműves foglalkozásokat, különleges építészeti sétákat, valamint a Ráth-villa állandó kiállításának félárú megtekintését hozza el a látogatók számára.

A szecesszió világnapját magyar kezdeményezésre 2013 óta ünnepeljük a két kiváló építész, Antoni Gaudí és Lechner Ödön halálának június 10-i évfordulójához időzítve. Ma már a RANN – Réseau Art Nouveau Network hivatalos programjai közt is szerepel a világnap, amelynek idei központi tematikája a fény. Az Iparművészeti Múzeum fesztiváljának programjai között szerepelnek interaktív tárlatvezetések, előadások és műhelyfoglalkozások, amelyek mind a korszak képzőművészetére és építészetére fókuszálnak. A résztvevők továbbá nemcsak a kiállított műtárgyakat csodálhatják meg, hanem magát a Ráth-villát is, amely a szecesszió stílusjegyeit viseli magán. A fesztivál célja, hogy a széles közönség számára is elérhetővé tegye a szecesszió gazdag világát, és új megvilágításba helyezze a korszak művészeti értékeit.

Forrás: imm.hu - Tárlatvezetés a Ráth-villában 

A jelenleg is zajló fesztivál programjai közül szombaton a Ráth-villa restaurált csillárjait lehet megismerni, de szó esik a szecessziós építészetben kivilágosodó lakóterekről és a fény pozitív hatásairól, valamint egy ezüstből és elefántcsontból készült belga gyertyatartó restaurálásáról is. Családi programként lámpáskészítő workshoppal és UV-fényű arcfestéssel készülnek a múzeumpedagógusok. A mi szecessziónk című kiállítás egész nap félárú napijeggyel látogatható a Ráth-villában, 11 órától pedig Pandur Ildikó művészettörténész tart a szecesszió fényeire fókuszáló tárlatvezetést.

Részletes programleírás a vonatkozó Facebook-esemény leírásában található: https://www.facebook.com/share/yPK44RQ7ttg7kpiL/

Ha nem szeretnél lemaradni legfrissebb cikkeinkről, kövess minket Facebookon is! 

Egy földalatti külön terembe költözhet Leonardo da Vinci világhírű festménye, a Mona Lisa. A párizsi Louvre leghíresebb alkotása jelenleg a múzeum legnagyobb, Salle des états nevű termében van kiállítva, és naponta kb. húszezer ember igyekszik azt szemügyre venni. Az alkotást körülvevő turistatömeg és a hosszú sorban állás azonban folyamatos bosszúságot okoz a látogatók számára, az egy főre jutó néhány másodpercnyi szemlélődésnek köszönhetően pedig egy friss elemzés szerint a reneszánsz portré a „világ legkiábrándítóbb remekműve” címkét tudhatja magáénak. A múzeum vezetősége ezért azt javasolta, hogy a népszerű műalkotást helyezzék át az intézmény alagsorában kialakított külön helyiségbe, ezzel is javítva a megtekintési élményt.

A Louvre-nak évente mintegy kilencmillió látogatója van, amelyből csak a Mona Lisát naponta nagyjából húszezer ember akarja megnézni. Da Vinci ikonikus képe a múzeum legnagyobb termében kapott helyet a velencei reneszánsz képek és Veronese Kánai menyegzőjének társaságában. Az amúgy sem túl nagy méretű műalkotást ráadásul egy golyóálló, tükröződésmentes üveg védi, illetve szigorúan ellenőrzött hőmérséklet és páratartalom biztosítja annak megóvását. A látogatók kifejezetten stresszes élményként számoltak be a műremek megtekintéséről, hiszen a festmény körül hatalmas tömeg gyűlik össze minden alkalommal, így az embernek maximum egy gyors pillantást van ideje vetni rá, majd inkább tovább is áll a szelfiző, tolakodó sokaság szomszédságából.

Forrás: artnews.com

A Louvre igazgatója, Laurence des Cars nemrég a helyzet orvoslása érdekében ezért azt javasolta, hogy a népszerű műalkotást helyezzék át az intézmény alagsorában kialakított külön helyiségbe, amely lépés véget vethet a közvélemény folyamatos csalódottságának.

„Régóta gondolkodunk rajta, de ezúttal mindenki egyetért a kérdésben. Ez egy nagy helyiség, és a Mona Lisa hátul van, egy biztonsági üveg mögött, így első pillantásra inkább úgy néz ki, mint egy postai bélyeg” – nyilatkozta Vincent Delieuvin, a Louvre 16. századi olasz festészetének főkurátora a Le Figaro francia lapnak[1] korábban.

A festmény számára kialakítandó új földalatti kamra a „Grand Louvre” jövőbeli felújításának része lenne, amely magában foglalná a múzeum új bejáratát is. A látogatók így megkerülhetik majd az üvegpiramisnál található bejáratot, és közvetlenül a földalatti termekbe léphetnek be, amelyek közül az egyikben a Mona Lisa, a másikban pedig az időszaki kiállítások kapnának helyet.

A festmény nagy hírneve miatt a múzeum vezetősége már korábban is kísérletezett a megtekintési élmény javításán: 2019-ben például a galéria falait tojássárgáról éjkékre festették át, és a látogatók sorbanállási rendszerét is megváltoztatták. A közösségi média és a tömegturizmus hatása azonban ennél is nagyobb erőfeszítéseket igényel, így az áthelyezés lehetőségeiről már meg is kezdték a tárgyalásokat a francia kulturális minisztériummal.

A Mona Lisa népszerűsége tehát továbbra is töretlen, sőt, valószínűleg csak tovább növelte azt az elmúlt napokban szárnyra kapott hír, miszerint Ann Pizzorusso amerikai geológus és művészettörténész úgy véli, hogy megtalálta a festmény hátteréül szolgáló helyet, méghozzá az olaszországi Comói-tó partján fekvő Lecco városát és az azt hegyekkel körbevevő tájat. A kutató még harminc évvel ezelőtt szállodájából eszmélt fel egy ismerősnek tűnő panorámára: a Mona Lisa hátteréhez hasonlító tájra.
Az azóta sokéves kutatáson alapuló feltételezést a szakmában viszont többen is ellenzik, mondván, hogy a táj csupán Da Vinci képzeletének szüleménye, és nincs értelme találgatni, melyik valós helyszínhez hasonlít. Pizzorusso azonban úgy véli, hogy a nagyon is természethű ábrázolással Da Vinci saját geológus tevékenységére és a természet tiszteletére is utal egyben.

[1] Faut-il déplacer La Joconde, «l’œuvre la plus décevante au monde»? (lefigaro.fr)

Ha nem szeretnél lemaradni legfrissebb cikkeinkről, kövess minket Facebookon is!

A műtárgy.com idén május 23-25. között nyolcadik alkalommal rendezi meg nagyszabású művészeti programsorozatát, a háromnapos Műtárgyak Éjszakája Fesztivált, amely 70 fővárosi helyszínen, több mint 100 programmal várja az érdeklődőket. A kiállítások, tárlatvezetések és szakmai előadások mellett például műterem- és műhelylátogatások, restaurátori bemutatók, tematikus séták, workshopok, kerekasztal-beszélgetések és filmvetítések is színesítik a programot. Nézzük, mi vár ránk a szombat estig tartó rendezvénysorozaton!

Már javában zajlik az immár nyolcadik Műtárgyak Éjszakája Fesztivál, amelynek idei mottója: „Fedezd fel a műtárgyak titkos életét!”. A széles programkínálatban valóban lehetőség adódik megismerni a műtárgyak rejtélyes eredettörténeteit, az általuk bejárt művészettörténeti utakat, restaurálási kérdéseket, sőt, még festménynyomozásban is részt vehetünk. A fesztivál kreatív kampányának három főszereplője van: egy Herendi Viktória mintás teáscsésze, Rippl-Rónai József Vörösruhás nő című falikárpitja és egy Tamás Lóránt aranyműves által újratervezett férfi karóra. A történetekhez készült versek Jordán Adél színművésznő hangján szólalnak meg.

Forrás: artkalauz.hu – Rippl-Rónai József, Vörösruhás nő (1898)

A kortárs művészeti programok – mint műteremlátogatás, neonséta, galériatúra e-rolleren – mellett alkotókedvünket is kiélhetjük különféle technikák (hímzés, akvarellfestés, üvegékszer-készítés) segítségével, a kisebbek pedig bábelőadáshoz és a koruknak megfelelő alkotófoglalkozásokhoz is csatlakozhatnak. Idén több új intézmény (pl. Hungarian Art & Business, K Galéria, Bélyegmúzeum, Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpont, Inda Galéria stb.) is bekapcsolódott a fesztiválhoz, így rekordszámú helyszínen vehetünk részt a programokon.

A műtárgy.com nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy a fesztiválon olyan speciális események és foglalkozások is legyenek, amelyek a művészet és az érzékenyítés kapcsolatát helyezik fókuszba, valamint a fogyatékossággal élő emberek számára is elérhetők. Így például a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria audionarrált és jelnyelvi tárlatvezetéssel is készül, a Vasarely Múzeum pedig a látásban korlátozott látogatók számára tart workshopot.

A részletes programterv ezen a linken érhető el: PROGRAMOK 2024 | Műtárgyak Éjszakája (mutargyakejszakaja.hu)

Ha nem szeretnél lemaradni legfrissebb cikkeinkről, kövess minket Facebookon is!