Egy soha el nem mesélt történet: Vasarely–Fajó tárlat a HAB-ban

2024. május 09. - Cultvisit

Victor Vasarely-t, az op-art (optikai festészet) kiemelkedő képviselőjét, magyar-francia festőt és szobrászt, valamint az egy generációval később tevékenykedő Fajó Jánost, Kossuth-díjas, a geometrikus absztrakció iránt elkötelezett magyar festőművészt mindenképp a képzőművészet jeles alkotói között érdemes említenünk. Mindkettőjük munkássága önállóan is kiemelkedő, ezt pedig csak fokozza a modern esztétikai formák jegyében született művészeti együttműködésük. A vasfüggönyön átívelő közös munka történetét most első kézből is megismerhetik az érdeklődők a Hungarian Art & Business kiállítótereiben, a május 9. és szeptember 18. között nyitva tartó Vasarely x Fajó: A bolygó meghódítása c. tárlat megtekintésével.

Victor Vasarely

Victor Vasarely egyike volt a legkiemelkedőbb magyar származású alkotóknak, akinek munkássága – egészen az 1930-40-es évek Párizsában kereskedelmi grafikusként töltött időszakától kezdve az utolsó évtizedekig – jelentős hatással volt nemcsak a 20. századi, hanem a mindenkori képzőművészetre is. Leginkább az op-art mozgalomhoz kapcsolódó festményeiről és szobrairól ismert, amelyek a mélység, a perspektíva és a mozgás illuzórikus, villódzó effektusainak létrehozásával játszanak. Ezen geometriai hatások alkalmazása a statikus formákon belüli mozgást idézi elő a szemlélő számára, mikoris a képfelület látszólagos bemélyedései hirtelen kiemelkedni látszanak belőle. Igen jelentős volt tehát a – mozgás, világítás vagy más fizikai jelenségeket ötvöző – kinetikus művészet területén végzett kutatómunkája, amely új dimenziót nyitott a művészetben.
Vasarely úttörő technikájának egyik legkorábbi műve a Zebra, amelyet párizsi grafikus tevékenysége során készített. Az alkotáson két zebra tekeredik egymás köré fekete háttér előtt, végtagjaik átfedik egymást egy finom sakktáblamintát, térbeli mélységet hozva létre, miközben az intimitás, az energia és a szexuális játék érzetét keltik.

Forrás: wikiart.org – Zebra, 1937, Victor Vasarely

Vasarely a konstruktivista és konkrét művészeti mozgalmak elődjeihez hasonlóan egyetemes vizuális szókincset kívánt alkotni: a ’60-as években ezt létre is hozta "ábécé plasztika" néven, amely végtelenül variálható kompozíciós elemekből áll. A második világháború utáni időszakban mindezzel a "planetáris folklór" fogalmának megalkotása volt a célja, amely a művészetet nemzeti és kulturális határokon átnyúló kommunikációra használja olyan aktuális utalásoktól mentes, egyszerű vizuális effektusok alkalmazásával, amelyek minden nézőnek ugyanazt jelentik.

Forrás: wikiart.org – Vega-Nor, 1969, Victor Vasarely

Vasarely a művészetet a társadalmi funkcionalitás szempontjából is vizsgálta, mégpedig az építészettel való átfedések fellelésével. Falfestményeket és egyéb vizuális elemeket tervezett kifejezetten építészeti terek számára, továbbá úgy gondolta, hogy a cserélhető kompozíciós elemek felhasználhatók a várostervezésben, a hazai építészetben és az utcatervezésben is.

Öröksége nyomot hagyott tehát egyes városok utcaképében, valamint életművét feldolgozó intézményekkel, időszaki és állandó kiállításokkal is találkozhatunk hazai és nemzetközi színtéren egyaránt. Magyarországon 1987-ben még a művész jelenlétében nyílt meg az óbudai Vasarely Múzeum, amelynek célja mostanáig a művész életművének megőrzése és közzététele, tudományos igényű kutatása és feldolgozása. Ezután ’89-ben bejegyezték a Vasarely Alapítványt, amely sokszorosító műhelyt működtet, szitanyomatokat értékesít, és a nyugati emigráns magyar művészeket dokumentálja.

Fajó János

Victor Vasarely munkássága számos hazai és külföldi alkotó művészetére inspirálóan hatott, közéjük tartozott a Kossuth-díjas magyar festőművész, Fajó János is. Egyéni alkotói stílusa az 1960-as évek második felétől tudott igazán érvényesülni, amely leginkább a geometrikus formák és a konstruktivizmus elveire épül, de ugyanúgy meghatározóak benne az op-art, a minimal art és az „új geometria” elemei. Pályája és művészete alakulásában szintén nagy hatással volt rá szellemi mestere, Kassák Lajos, ezért is említik őt „Kassák szellemi örökösének”.

Forrás: viragjuditgaleria.hu – Fajó János: Piskóták III., 1973

Alkotásai sokatmondók, amely köszönhető annak is, hogy habár kompozíciói a redukción és a geometriai alapformákon alapulnak, a színek és formák finom játéka mégis érzékiséget és mélységet sugároz. Bár Fajó főként festőként vált ismertté, szobrászként is alkotott, munkáiban gyakran ötvözte a két művészeti formát. Számos hazai és külföldi kiállításon vett részt, igazi sikert azonban nemzetközi szereplései hoztak számára.

Az akkori hazai képzőművészeti élet meghatározó alakja volt, hiszen 1974-ben részt vett a Pesti Műhely alapításában, majd 1976-ban a győri fémszobrász alkotótelep létrehozásában. Emellett vezetése alatt a Józsefvárosi Galéria több mint egy évtizeden át biztosított kiállítási lehetőséget a Pesti Műhely tagjainak. Fajó János munkássága tovább él az általa inspirált művészekben és a magyar képzőművészeti hagyományokban. Alkotásai ma is láthatók kiállításokon, illetve műgyűjteményekben, és inspirációt jelentenek azok számára, akik értékelik a finom részletekkel gazdagított, érzelmekkel telített művészetet.

Művészeti kollaboráció

Victor Vasarely és Fajó János életműve egy ponton összefonódik, ugyanis azonos művészetbéli céljaik közös együttműködéseket hívtak életre. Mindketten aktívan tettek a geometrikus absztrakció népszerűsítéséért mind hazájukban, mind külföldön. Vasarely célja volt megtörni a szovjet érdekszféra absztrakcióellenességét, továbbá kiterjeszteni művészetének hatókörét az „egész bolygóra”, amelyben Fajó örömmel segédkezett. Habár nem egy országban éltek, közös munkájuk képes volt áthágni minden határt és akadályt, a korabeli vasfüggönyt is beleértve. Vasarely világszerte rengeteg műhellyel és alkotóval dolgozott, motívumainak legjobb magyar közvetítője mégis Fajó János és az általa vezetett Pesti Műhely volt.

E kivételes együttműködés kultúrtörténeti feldolgozása a Hungarian Art & Business kiállítótereiben nyílt Vasarely x Fajó: A bolygó meghódítása című tárlat, amely a két művész soha el nem mesélt közös történetét mutatja be. A kiállításon találkozhatunk többek között Vasarely korábban említett Zebra-motívumával, Fajó Kereszt sorozatával, illetve közös munkájuk gyümölcsével, a négy szitamappából és hét multiplikából álló műegyüttessel. A tárlat témáját, a két művész együttműködését pedig egy külön kötet – Vasarely és Fajó. Egy vasfüggönyön átnyúló művészeti együttműködés regényes története a hidegháborútól a kapitalizmusig – is feldolgozza, amely a Fajó Alapítvány és az MBH Bank támogatásával jelenik meg hamarosan. A tárlat szeptember 18-ig ingyenesen látogatható a HAB épületében!