látogatás a művészetek világába

Cultvisit

Új tartalmak az acb Galéria csatornáin!

2024. február 12. - Cultvisit

Néhány napja debütált Nemes Csaba képzőművész videóinterjúja és Vida Judit keramikus művész podcastbeszélgetése az acb Galéria csatornáin. A megjelent, figyelemre méltó interjúkban mélyebben megismerhetjük az alkotók személyes és szakmai életútját, munkásságuk alakulását, valamint jelenlegi kiállításaik szakmai hátterét. Örömmel ajánljuk a következő két riportot!

Making Painting I Műterem-látogatás Nemes Csabánál

Nemes Csaba (1966–) számos nemzetközi és hazai kiállítással a háta mögött az acb Galéria új művészeként lépett a nagyközönség elé. Festészet csinálás c. tárlata, amelynek anyaga a 2023-as Making Painting és a 2022-es Appearance című festészeti sorozatából válogat, február 23-ig még megtekinthető az acb Plus-ban.

A képzőművész műtermében készült interjúból számos részletet megtudhatunk Nemes Csaba alkotói útjáról, a jelenlegi munkásságát meghatározó absztrakt festészet iránti érdeklődéséről, valamint Making Painting című sorozatáról is.

A videóinterjú az alábbi linken érhető el.

YouTube, @acbGallery – Making Painting I Műterem-látogatás Nemes Csabánál (youtube.com)

nemes_csaba.jpg

Forrás: acb Galéria weboldala

Posztmodern design I Vida Judit podcast

Vida Judit keramikus művész munkássága a hagyományos kerámiaművészettől elrugaszkodó irányzatot képviseli, illetve feszegeti annak határait és más művészeti ágakkal való kapcsolódási lehetőségeket keres. A kilencvenes években készült kerámiákat bemutató Posztmodern design c. tárlata február 23-ig tekinthető meg az acb Attachmentben. A kiállítás darabjai – nyomokban felismerhető formáik ellenére – inkább ironikus módon közelítik meg a tárgyak funkcióit.

Vida Judit az acb Media podcastcsatornájának első vendége volt. A vele készült beszélgetésből, amelynek helyszínét az alkotó pilismaróti műteremháza adta, további érdekességek derülnek ki az említett kiállítás hátterével és az alkotó munkásságának mérföldköveivel kapcsolatban.

A podcastbeszélgetés az alábbi linken érhető el.

Spotify, @acb Media podcast – acb Media: S01 E1 I Vida Judit: Posztmodern design (spotify.com)

2188498057ce699d305e4290d697c091.jpg

Forrás: acb Galéria weboldala

Róma hatása a hazai képzőművészetre

Róma–Budapest kiállítás nyílik a Virág Judit Galériában

A Virág Judit Galéria legújabb, Róma–Budapest c. kiállítását 2024. február 22. és március 28. között tekinthetik meg az érdeklődők. A Róma városa ihlette összművészeti tárlat több száz négyzetméteren vonultatja majd fel a magyar képzőművészet legnagyobb ikonjainak képeit, szobrait és műtárgyait. A nagyközönség klasszikus és kortárs alkotók remekművein keresztül ismerheti meg az olasz főváros XIX–XX. századi hatását a hazai kulturális szcénára.

roma-budapest.jpg

Forrás: Magyar Nemzet weboldala

A Galéria Berlin- és Párizs-tematikájú kiállítása után, a sorozat záró részeként, ezúttal az olasz főváros került a tárlat középpontjába. A modern magyar művészet sokszínűsége nagy mértékben köszönhető képzőművészeink világutazásainak. A festői olasz tájak mindig is lenyűgözték az európai alkotókat, továbbá a korabeli művészeti képzés kiemelt elemei voltak az itáliai, ezen belül is a római tanulmányutak. Ennek köszönhetően sok időt tölthettek a művészek az antik, reneszánsz, majd a barokk emlékek tanulmányozásával. Emellett Róma a korszak legfontosabb vallási centruma is volt, amely szintén elősegítette, hogy a város kiemelkedő úti cél legyen a 18-19. század fordulóján.

A magángyűjtemények, közintézmények darabjain alapuló tárlaton többek között Aba-Novák Vilmos, Gulácsy Lajos, Keserü Ilona, Markó Károly, Patkó Károly, Reigl Judit és Vaszary János művei jelennek meg, amelyek mindegyike valamilyen módon a magyar-itáliai kölcsönhatásokról ad tanúbizonyságot. A kiállítás premierjén Kaszás Gábor és Szeredi Merse Pál tanulmánykötetét is bemutatják, amely új kutatásokra alapozva foglalja össze az 1800-tól 1948-ig tartó másfél évszázad művészeti irányzatait.

kiallitas_festmeny.jpg

Forrás: Virág Judit Galéria weboldala

2025-ben nyitja meg kapuit a Nemzeti Fotóművészeti Múzeum

Klösz György fényképész egykori villájában talál otthonra a magyar fotóművészet legjelentősebb gyűjteménye. A várhatóan 2025-re elkészülő Nemzeti Fotóművészeti Múzeum épületében 1000 négyzetméternél is nagyobb kiállítótér várja majd a látogatókat, emellett múzeumpedagógiai foglalkozások, szakkönyvtár és előadótér is helyet kap majd.

kloszvilla.jpg

Forrás: ligetbudapest.hu

A Nemzeti Fotóművészeti Múzeum a Városligeti fasor legvégén, Klösz György, a magyar fotográfia egyik kiemelkedő alakjának egykori villájából és fotográfiai műhelyének székhelyéből kialakított épületben kap új otthont. A múzeum megvalósulása történelmi jelentőségű, hiszen 143 év telt azóta, hogy Veress Ferenc nemzetközi hírű fotográfus először indítványozta az intézmény létrehozását.

A fotómúzeum mintegy 700 ezer darabos gyűjteményének jelentős részét a Magyarországról elszármazott fotográfusok alkotásai képezik, így többek között André Kertész, Moholy-Nagy László, Brassaï, Martin Munkácsi vagy Robert Capa fotográfiái. Emellett a Magyarországon alkotott és alkotó fotográfusok, fotóművészek emléktárgyait is őrzi, bemutatva és feldolgozva ezáltal az alkotók teljes életművét. A kollekció darabjai a közgyűjtemény részévé válnak, a Nemzeti Fotóművészeti Múzeum a Szépművészeti Múzeum tagintézményeként pedig végre méltó helyet foglal majd el a művészeti szcénában.

ligetlatvanyterv.jpg

Forrás: ligetbudapest.hu

Látszat vagy valóság?

Avagy a modern technológia jelenléte a képzőművészetben

A technológiai fejlesztések egyre nagyobb mértékben uralják világunk különböző szegmenseit. Ez alól nem kivétel a kortárs művészet sem, amelyen belül ez esetben a képzőművészet területén jelenlévő újításoknak járunk utána.

Áttekintés

A kortárs képzőművészet és minden művészeti ág leköveti a megjelenő technológiai trendeket, így a folyamat már az 1960-as évektől, a számítógép alkalmazásától datálódik. Fokozatosan alakultak ki a már kifejezetten digitalizációra épülő ágazatok, mint a multimédia-művészet, az információművészet, a digitális installáció vagy a virtuális valóság. Így jutunk el a napjainkban aktuális mesterséges intelligencia (AI) hatásáig. Elsőre ijesztőnek tűnhet, hogy mindez képes megbolygatni egy egyedi, emberi alkotófolyamatot, azonban fontos kiemelni, hogy olyan új utakat nyit meg a művészek számára ezen technikák alkalmazása, amely sokkal szélesebb spektrumra tágítja az alkotásokat.

A fentieknek köszönhetően a művészeknek lehetősége nyílt arra, hogy más módon fejezzék ki önmagukat, továbbá tágabb körben terjesszék műveiket, vagy könnyebben tartsák a kapcsolatot közönségükkel. Nevesítve például olyan digitális eszközök, platformok, mint a Photoshop vagy az Illustrator, illetve új technológiák, mint a 3D nyomtatás vagy adott esetben a Big Data felhasználása – új művészeti formaként megjelenő – adatvizualizáció céljából mind-mind része a kortárs képzőművészetnek. Ezen túl a közösségi média az érdeklődőkkel való interaktív kommunikációt, az online piacterek, mint az Artsy és a Saatchi Art pedig a művek értékesítését segítik elő.
3d.jpg

Forrás: Magyar Képzőművészeti Egyetem weboldala

Aktuális trendek

Aktuális trendeket tekintve, gyakran alkalmazzák a művészek a virtuális (VR) és kiterjesztett valóság (AR) technológiáját, amelynek célja, hogy még inkább bevonja a közönséget, és lehetőséget adjon a műalkotással való szorosabb kapcsolat kialakítására. Ide tartozik még a korábban említett 3D nyomtatás, amely hagyományos módszerekkel nem vagy csak nehezen létrehozható szobrok, tárgyak megalkotására alkalmas. Emellett a videóművészet is előszeretettel jelenik meg nemcsak a filmesek és fotósok, de a zenészek, festők, szobrászok körében is. A digitális műalkotások sorát bővítik az NFT-k (“non-fungible token”, tehát “nem helyettesíthető token”), amelyek a blokklánc és kriptopénz használatához kötődnek. Ebben az esetben már nemcsak a kreatív, hanem a kereskedelmi folyamat is egy virtuális térben történik.

Összességében azt lehet mondani, hogy egyre elterjedtebbek az ismertetett módszerek a művészek körében, de nem helyettesítik teljes mértékben az emberi alkotófolyamatot. Ez a kijelentés azonban a mesterséges intelligencia által generált művek esetében már megkérdőjelezhető. A képzőművészeti piacon egyelőre megvan még az egyensúly a fizikai és a virtuális alkotások között, csakhogy a határok egyre inkább elmosódnak a hagyományos és új technológiák vegyes alkalmazása miatt.

ai.jpg

 Forrás: The New York Times weboldala

A mesterséges intelligencia egyéb felhasználása

A mesterséges intelligencia (AI) nemcsak az alkotási folyamatban és a látogatói élmény fokozására használható fel, hanem például a múzeumok háttérmunkáiban is segítségként szolgálhat az ott dolgozók számára. Mivel az AI hatalmas mennyiségű adat feldolgozására képes, könnyedén rendszerezi a múzeumi adatbázisokat, beleértve így egy digitális képgyűjtemény elemeit is. Azonban a rendszerezésen túl a technológia – a műtárgyak digitális másolatait alapul véve – képes kiegészíteni a műtárgyakat úgy, hogy azok eredeti formájukat öltsék. Volt már példa arra is, hogy múzeumi digitális robotok révén alkalmazták az AI-t, amelyek képesek kérdésekre válaszolni és eligazítani a látogatókat. Emellett kipróbálták már kurátori szerepben is, ahol szintén az adatbázisok információiból, megadott szempontok alapján állította össze a kiállítandó művek listáját. Az teljes mértékben elmondható, hogy még nem kiforrott az AI használata ezekben az eljárásokban, de sok helyen már kísérleteznek vele, amely a jövőt tekintve drasztikus változásokat idézhet elő.

Valódi művészi érték?

Felmerül a kérdés továbbá, hogy manapság mi számít valódi művészi értéknek és mennyiben tekinthetők eredetinek az AI vagy más modern technológia által befolyásolt műalkotások? Hiszen sokszor ehhez nem is szükséges alkotótudás vagy kézügyesség, elegendő csupán a megfelelő programutasítások megtanulása és végrehajtása a kívánt eredmény elérése érdekében. Sokan megkérdőjelezik az ily módon készült műveket, mások viszont teljesen nyitottan fogadják őket. Ezt a jelenséget bizonyítja egy Colorado-i eset is, ahol egy alkotói vásáron egy AI segítségével generált fotó készítője nyerte el a feltörekvő digitális művészeknek szánt elismerést – ez azonban a résztvevők és érdeklődők körében nagy felháborodást keltett.  

A ma rendelkezésünkre álló tudás alapján nem lehet még egyértelmű következtetéseket levonni tehát az AI és a művészet viszonyának kérdésében, de talán nem is kell. Egy biztos: az új technológiák rengeteg lehetőséget rejtenek magukban, és minden művész maga dönti el, hogy mennyiben hagyatkozik ezekre. A műalkotások attól egyediek és értékesek – bármilyen AI által generált mű esetében is –, hogy azok mögött továbbra is egy olyan ember áll, aki szeretné kifejezni és megosztani gondolatait a nagyvilággal.

 dream_ai.png

Forrás: Üvegfestő Iskola Facebook-oldala


 

„És akkor besétálunk Van Gogh festményébe…”

2024. február 2-től egy igazán különleges élményben lehet részük a művészetkedvelőknek. A világ nagyvárosaiban – többek között Berlinben, Londonban, New Yorkban, Szöulban és Milánóban – már bemutatott, nagy sikerű Vincent van Gogh: Immerzív élmény most a budapesti BOK Csarnokban lesz látható.

A hamarosan megtekinthető tárlat nem éppen a hagyományos képzőművészeti események közé sorolható. Egy olyan 360 fokos multimédiás kiállításról van szó, amelyen a holland festőművész digitális technikával felújított 200 alkotása lesz látható. Az érdeklődők VR szemüvegben nézhetik végig a padlótól a plafonig megelevenedő festményeket, a multimédiás vetítés, a fény- és hangélmények pedig mind fokozzák az összhatást, a látogatók így teljesen részévé válhatnak az alkotásoknak. Mindez lehetővé teszi például, hogy odaüljünk a festő asztalához, csodáljuk fejünk felett az általa festett csillagokat, vagy épp leheveredjünk a napraforgó- és íriszmezőjén.

A tárlat tavaly elnyerte az Eventex 2023 Awards-on a 'legjobb kiállítás' és a 'legjobb immerzív kiállítás' díját is, így szinte biztosra vehető, hogy a hazai közönség tetszését is elnyeri majd.

A jegyvásárlás és további részletes információ a vangoghbudapest.hu weboldalon érhetők el.

vangogh.jpg

Forrás: Index.hu

Új kiállítóterek a láthatáron

A bejáratott kulturális szabadidős programok mellett a közelmúltban nyílt vagy hamarosan bemutatkozó új kiállítóterek is várják az érdeklődőket Budapesten, amelyek mindegyike tovább színesíti a hazai képzőművészeti intézményi palettát. A galériák kínálatában megjelenő tárlatok izgalmas kikapcsolódási és töltekezési lehetőséget biztosítanak a szürke hétköznapokban. Mutatjuk, milyen új helyeket nem érdemes kihagyni!

Amikor Galéria

2024. február 22-én debütál az Amikor Galéria, amely eddig egy antikvitás és vintage lakberendezési üzletként volt ismert. Az új művészeti tér elsőként a Határátlépés / Kiállítás Percz János (1920–2000) a magyar Giacometti életművéből című kiállítást kínálja a nézők számára. A tárlat Molnár Viktor galériatulajdonos álma volt, ugyanis hosszú ideje gyűjti Percz János grafikus, ötvös és szobrász alkotásait. A nyitókiállításra Dr. Váraljai Anna kurátor egy életművet átfogó, a nagyközönség előtt eddig nagyrészt ismeretlen kollekciót állított össze, amelyet kortárs alkotók műveivel helyez párhuzamba.

ada155e60add4f378e324bc5be50d1b4.jpg

Forrás: Magyar Nemzet weboldala

 

Goentz Atelier

Mindössze néhány hete, január 11-én nyílt meg Göncz Dalma festőművész kiállítótere a belvárosi Zrínyi utcában. A külföldön is elismert, betonfestőként induló, ám folyton kísérletező és új kifejező eszközöket kereső alkotó régi és új műveit is láthatják illetve megvásárolhatják az érdeklődők. Dalma bemutatóteremnek, showroom-nak és galériának is szánja a helyszínt, ahol később más művészek alkotásai is megjelenhetnek.

54334129_ba0c35373f0e2f20256b31e166a99cc3_t.jpg

Forrás: Index.hu

 

Budapest Art Factory

A korábban Angyalföldön működő alkotóhely 2023 decemberében Budafokon – a Monarchia hidroplángyárának régi épületében – nyitotta meg újra kapuit, ahol már régebb óta folynak művészeti kezdeményezések. A közösséghez az egyik csarnok felújítása után csatlakozhatott az Art Factory csapata. 2024. február 9-ig látható itt a Torzítások című kiállítás, amely friss digitális művészeti válogatással reflektál a jelenkor összetett kihívásaira.

54492835_4cbc373399ed980ac7b76468269e0137_wm.jpg

Forrás: We love Budapest weboldala

 

Autistic Art Galéria

Az Autistic Art Alapítvány 2006 óta támogatja az autista fiatalokat lakóotthonok létrehozásával, továbbá 2010 óta finanszíroznak számukra szabadrajz-foglalkozásokat, amelyek segítik őket a környezetükkel való kapcsolódásban. A program részeként, kortárs művészek segítségével készült alkotások különleges tárgyak, gasztroajándékok felületén kelhetnek új életre. Az Alapítvány nemrég nyitotta meg galériáját is a Bartók Béla úton, ahol megismerhetjük és meg is vásárolhatjuk az említett alkotásokat, támogatva ezzel a szervezet jótékony munkáját.  

54322681_b6b992ef47d5bbae8225b1984c7f815a_wm_uj.jpg
Forrás: We Love Budapest weboldala

 

Szentandrássy István Roma Művészeti Galéria

Fél éve várja látogatóit új, állandó helyszínen a Szentandrássy István Roma Művészeti Galéria az Irányi utcában, amelynek névadója a néhány éve elhunyt roma származású festőművész. A kiállítóhely roma művészek alkotásainak ad otthont, legutóbb például Ferkovics József grafikus és festőművész Szilánkok című kiállítása volt látható. Jelenleg a szintén grafikus – festőművész Kunhegyesi Ferenc Utolsó mítoszok c. tárlatát tekintheti meg a közönség. A kiállítások mellett az intézményben gyakran szerveznek filmklubot, alkotófoglalkozásokat és egyéb kulturális programokat is. 

420989605_355702137217506_73757968525380198_n.jpg

Forrás: Szentandrássy István Roma Művészeti Galéria Facebook-oldala

Nemes Márton – a fiatal festőgeneráció egyik leginnovatívabb alkotója

A Velencei Biennálé, a világ egyik legelismertebb kulturális eseménye, idén áprilistól is izgalmas alkotásokat vonultat majd fel. A Ludwig Múzeum által szervezett Magyar Pavilonban Kopeczky Róna kurátor és Nemes Márton festőművész által alkotott 'Techno Zen' című művészeti alkotás fogja képviselni hazánkat. De kicsoda Nemes Márton és miért tartozik a leginnovatívabb fiatal festők körébe?

nemesmarton.jpg

Forrás: Ludwig Múzeum weboldala

60. Velencei Képzőművészeti Biennálé

A Velencei Biennálé (La Biennale di Venezia) a világ egyik legelismertebb, legrangosabb kulturális eseménye. A sokoldalú művészeti fesztiválon kétévente hetven ország alkotói vesznek részt. Az úgynevezett művészeti, politikai és társadalmi seregszemlét 1895-ben rendezték meg első alkalommal az akkori modern képzőművészet elismertetésének céljából.

2015-től Magyarország részéről a Ludwig Múzeum rendezi a Biennálé hazai pavilonjának kiállításait. A múzeumon belül a magyar részvétel megszervezéséért és minden egyéb munkafolyamatért pedig a Velencei Biennále Iroda felel.

Idén, a szakmai zsűri döntése alapján, kilenc pályamunka közül Kopeczky Róna kurátor és Nemes Márton festőművész 'Techno Zen' című pályázatát nyilvánították nyertesnek. A művész egy olyan összművészeti alkotást hozott létre, amely az absztrakt festészet hagyományain túl a kortárs élményvilágon, ezáltal a techno szubkultúrán és a digitális képalkotáson alapszik. A multimédiás, színeket középpontba helyező és több érzékre ható munkákba a művész technikai eszközöket, LED paneleket is beépített montázselemként. 

techno_zen.jpg

Forrás: nemesmarton.com

A 60. Velencei Képzőművészeti Biennálét 2024. április 20. és november 24. között rendezik meg. A Magyar Pavilon kiállítása Velence után a Ludwig Múzeumban is látható lesz.

Nemes Márton élete és munkássága

Nemes Márton (1986) festőművész New Yorkban illetve Budapesten él és dolgozik, fiatal kora ellenére mind hazai, mind nemzetközi szinten igen elismert alkotó: képeit már most milliókért vásárolják meg a gyűjtők. Az alkotó Székesfehérváron született és ott is élt 18 éves koráig, majd a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, azt követően pedig a Képzőművészeti Egyetemen folytatta tanulmányait, de végül egyiket sem fejezte be. Már ez idő alatt is alkotott, tehetségét hamar felfedezték, ugyanis húszas évei közepére bekerült a Deák Erika Galériába, ekkor már képei eladásából élt. Ezután Angliában, a londoni Chelsea College of Arts-on szerzett művészeti diplomát. 2019-ben elnyerte az Esterházy-díjat, munkáival számos jelentős nemzetközi és hazai kiállításon szerepelt. Jelenleg az acb Galéria (Budapest) és a Double Q Gallery (Hong Kong) képviseli.

Nemes Márton festészete eleinte a figurális és az absztrakt stílus között mozgott, majd folyamatos technikai kísérletezéssel, a műfaji határok feszegetésével az absztrakt festészet jeles képviselőjévé vált. Művei nem csak hagyományos módszerekkel készülnek, hiszen alkotási folyamatának szerves részét képezi a festészetben ritkán használt eszközök alkalmazása is. Alkotásai térben kiterjedő, figyelemfelkeltő kreációk, amelyek összeolvadnak a kiegészítő installációkkal.

Az alkotó Holnap című sorozatában például újraértelmezi a tradicionális négyszöget. A feldarabolt és újra összeillesztett diagonális geometriai formákból stabil egyensúlyt tud teremteni, amiben nagy szerepe van a korábban említett szokatlan anyagok használatának: hegesztett acélkeretek, tükörlemezek, lézervágott plexi, fényvisszaverő fóliák. Mindez ötvözve a rétegesen egymásra fújt, gyakran fluoreszkáló festékrétegekkel a „rave” szubkultúra intenzitását vagy a partik hajnalig tartó vibrálását idézik.

Az acb Galériában korábban bemutatott Napba nézni csukott szemmel című kiállításán szintén a vibráló színek és a techno zene dinamikája dominált, az alkotásokba való belehelyezkedést tovább fokozta egy forgó szerkezet által generált légáram is. Ennek meditatív összhatása a digitális világból való kiszakadást, és ezzel együtt a jelenlét gyönyörét és megélését kínálta a nézők számára.

kiallitas.jpg

Forrás: Kultúra.hu

Mindent figyelembe véve tehát nem véletlen, hogy idén Nemes Márton képviseli hazánkat a 2024-es Velencei Biennálén. A szakmai zsűri a következőképp fogalmazott az alkotóval kapcsolatban: „Nemes Márton a fiatal festőgeneráció egyik leginnovatívabb és legsikeresebb képviselője, aki műveiben a kép 21. századi újraértelmezésével kísérletezik a hagyományos festészet határait anyagban és térben kitágítva.”[i]

[i] Forrás: artportal.hu

 

 

 

Budapestre érkeztek az Antal–Lusztig-gyűjtemény darabjai

Új időszaki kiállítás nyílt az MBH Bank Művészeti Alapítvány támogatásával létrejött Hungarian Art & Business (HAB) kiállítótereiben. Az Új kezdet. Remekművek huszonöt újat kezdő képzőművésztől c. tárlat olyan kérdéseket jár körbe, mint hogy mit jelent a művészetben az „új”, kik azok a művészek, akik képesek valami újat, valami általuk felfedezettet közölni? A kiállítás anyaga modern és kortárs művészeten, magyar és nemzetközi művészek alkotásain keresztül igyekszik feltárni ezekre a válaszokat. Olyan jelentős alkotók munkái láthatók a budapesti kiállításon, akik kivétel nélkül képesek voltak egyfajta új kezdetet megvalósítani a képzőművészetben.

A tárlat az Antal–Lusztig-gyűjtemény, az egyik legnagyobb hazai képzőművészeti magángyűjtemény darabjaiból épül fel Gulyás Gábor kurátor válogatása nyomán. Akadnak köztük olyan alkotók, akik a magyar művészetben váltak nagy hatású ikonná (pl.: Csontváry, Gulácsy, Kondor, Schaár, Vajda), illetve olyanok is, akikre ma nemzetközi csillagokként tekintünk (Hantaï, Hirst, Moholy-Nagy, Nitsch, Beuys). A klasszikusok mellett továbbá olyan kortárs magyar alkotók unikális műveit is megtekinthetjük, mint Bukta, Keserü, Kicsiny, Lakner és Maurer.

A kiállítás 2024. január 23. és április 7. között tekinthető meg a HAB Andrássy út 112. alatti épületében.  

uj_kezdet.jpg

Forrás: Hungarian Art & Business

uj_kezdet_3.jpg

Forrás: Hungarian Art & Business

Milyen képzőművészeti trendek várhatók 2024-ben?

Mint minden területen, úgy a kultúrában is folyamatosan változnak az aktuális trendek, amelyeket érdemes évről évre áttekinteni, hiszen értékes információkat tárnak elénk a minket körülvevő világgal kapcsolatban. Digitalizáció, fenntarthatóság, sokszínűség, méltányosság, tradíció. Talán ezek azok a kifejezések, amelyek leginkább definiálják, hogy milyen év várható a képzőművészet jellegzetességeit illetően. Mindezek fellelhetőek az alkotások témájában és az alkalmazott eszközökben is. Ebben a cikkben tehát a képzőművészet 2024-ben várható irányzatait vesszük górcső alá, nemcsak az alkotók, hanem a befogadók szemszögéből is.

20. századi művészet

A várható trendeket körülöleli egy többösszetevős ellentét, amely a jövő és a múlt, az antik és a modern együttes fennállását jelenti. Ugyanis ahogy az már korábban is érezhető volt, többek között a 20. századi művészet iránti érdeklődés szárnyal leginkább, amely a képzőművészeti aukciókon is megmutatkozik. Csak egy örök klasszikust említve, Pablo Picasso – a 20. századi avantgárd egyik legjelentősebb festője – munkáit a mai napig rajongás veszi körül. Továbbá korabeli női művészek alkotásai is még inkább előtérbe kerülnek. Ezek mellett a vintage és antik darabok népszerűsége is töretlen lesz az idei évben.

Tradíció

Az idei trendekhez sorolva fontos megemlíteni, hogy visszatérnek a hagyományos művészeti formák. Egyfajta „vissza a gyökerekhez” metódus lesz megfigyelhető, amely a globalizáció ellenpólusaként megjelenő lokális kultúrából való inspirálódást hangsúlyozza. Ezen a vonalon tovább haladva, újra teret nyer a népművészet, amely szintén az emberi hagyományok, tevékenységek köré rendeződik. Itt kiemelendő a nők szerepe, hiszen jelenlétük számottevő ebben az ágazatban. Az, hogy a nők térnyerésének fontossága mennyiben jelenik meg ezen kívül az idei év változásait tekintve, későbbi témáknál is elő fog kerülni.

gettyimages-1218209145.jpg

Forrás: Getty Images

Digitális művészet, mesterséges intelligencia

Ami leginkább felkavarja az állóvizet és rendkívül meghatározza ezt a szcénát, az a digitalizáció és a mesterséges intelligencia jelenléte. A folyamat már korábban elkezdődött, de 2024-ben még inkább hódítani fognak a virtuális installációk, interaktív műalkotások és digitális szobrok. Kifejezetten a kiterjesztett valóság (AR) alapú művészeti installációk, kiállítások és performanszok számának növekedése várható, amelyek lehetővé teszik a nézők számára, hogy soha nem látott módon kapcsolódjanak majd a műalkotásokhoz, aktív résztvevőkké váljanak, ezáltal befolyásolva és alakítva a művészi narratívát.

A mesterséges intelligencia (AI) alapjaiban változtatja meg mindazt, ami hagyományosan képzőművészetnek tekinthető. Az AI hatalmas mennyiségű adat elemzésére alkalmas, mintákat tanul, és eredeti kompozíciókat, festményeket, szobrokat képes létrehozni. Tekinthetünk rá munkatársként vagy múzsaként is, egy biztos: új perspektívákat kínál a művészet területén, és a kreativitás határait is feszegeti. Idén az AI által támogatott művészi alkotás fellendülésére számíthatunk, ahol a művészek intelligens gépekkel együttműködve gondolatébresztő és innovatív műalkotásokat hoznak létre. Alkalmazása azonban számos vitát vált ki a szakmában, hiszen az eredetiség, a szerzőiség, a művészetben betöltött szerepe, valamint az emberi és a gépi kreativitás közötti kapcsolat tekintetében is megkérdőjelezhető.

Az eddigieket fokozva, valószínűleg nagy port fog kavarni az AR és az AI fúziója is, amely újradefiniálhatja a közönség tapasztalatát és műalkotásokkal való kapcsolatát. Amellett, hogy a nézők aktív résztvevőkké vagy akár társalkotókká válhatnak, virtuális művészeti galériákat fedezhetnek fel, interakcióba léphetnek animált szobrokkal vagy dinamikusan fejlődő festményeknek lehetnek szemtanúi. 2024-ben elképzelhető, hogy a mesterséges intelligencia által irányított AR-élmények valós időben változnak majd a nézői interakciók, a környezeti jelzések vagy az érzelmi reakcióknak megfelelően. Mindez a lehetőségek tárházát nyitja meg ezen a területen, olyan elemeket létrehozva, mint például az interaktív történetmesélés, a személyre szabott művészeti találkozások vagy a multiszenzoros installációk.

gettyimages-1375441157.jpg

Forrás: Getty Images

Intimitás

A kapcsolódás jelentősége más jellemző irányzatnál is megjelenik majd, csak teljesen más megközelítésből, amely talán az AR és AI világának ellenpontjaként is tekinthető. A szóban forgó eszme a hiperszentimentalizmus, amely a személyes, intim és a valós életbeli kapcsolatokat nyomatékosítja. Jelenléte a művészetben pedig jelentősen erősödni fog az idei évben. Ez mondható el a texturált művészetről is, amely szintén az emberi munka egyediségére épít, ahol minden vonás az emberi kéz lenyomatát tükrözi, és ami teljesen elhatárolódik a nem kézzel fogható eszközöktől.

Méltányos és diverz művészet

A képzőművészetnek inkább a már társadalmi megközelítéséhez kapcsolódik a méltányos művészet fogalma. Egy környezeti és társadalmi igazságosság alapjaira épülő irányzatról van szó, ahol nincsenek nemek közötti határok, és amely a női, a színesbőrű és az őslakos művészek előtérbe kerüléséért harcol. Mivel a nemek közötti egyenlőségről szóló diskurzus az elmúlt években egyre inkább reflektorfénybe került, így a művészvilágnak is lépéseket kell tennie a méltányos képviselet felé. Ennek köszönhetően 2024-ben várhatóan nagyobb hangsúlyt kap a női művészek tehetségének reprezentálása.

Charles Stewart, a Sotheby's multinacionális vállalat vezérigazgatója a következőképp fogalmazott a témával kapcsolatban: „Nagyobb keresletet fogunk tapasztalni olyan művészek iránt, akik történelmileg alulreprezentáltak az aukciókon, például az amerikai őslakos és a chicano művészek iránt. Végezetül a női művészek továbbra is emelkedni fognak a piac felső részén. Az 1 millió dollár feletti értéken értékesített női kortárs művészek eladásai 2018 óta több mint megduplázódtak, Joan Mitchell és Yayoi Kusama vezetésével, de van még hova fejlődni.”[1]

Ehhez a témakörhöz kapcsolható a diverz művészet is. A művészeti világ egyre befogadóbb és sokszínűbb térré válik, amely magába foglalja a különböző hátterű, kultúrájú és szemléletű művészeket. Ez pedig a művészi kifejezésmód sokszínűségéhez vezet, így olyan műalkotásokat is láthatunk majd, amelyek különböző hangok, történetek és tapasztalatok mozaikjaként tükröződnek. Az alkotók megkérdőjelezik a hagyományos narratívákat és kiszélesítik a kortárs művészet fogalmát. Jól látható, hogy ez nem csupán egy trend, hanem egyfajta kulturális elmozdulás is egy elfogadóbb társadalom felé.

A sokszínűség tekintetében érdemes megemlíteni azt is, hogy a szakértők globálisan az ázsiai művészet előre nyomulását jósolják az idei évre. Ez azt is jelenti tehát, hogy az európai – amerikai buborékon kívüli művészek is még inkább helyet kapnak a képzőművészeti palettán.

[1] ARTnews: Art World Insiders Make Their Predictions for 2024

diverz.jpg

Forrás: Artsper Magazine weboldala – Bleu platine, N°Portrait végétal, 2022

Fenntarthatóság

Manapság életünk számos területének egyik leghangsúlyosabb témája a fenntarthatóság kérdése. Ez alól a művészet sem kivétel, így egyre népszerűbbek azok a művek, amelyek a környezet és kultúra megőrzésére összpontosítanak, a galériák pedig egyre inkább környezetbarát gyártási és forgalmazási eljárásokat alkalmaznak.

A fenntartható képzőművészeti eszközök és technikák kialakulása, alkalmazása is egyre elterjedtebb – ide tartozik például a minimális karbonlábnyomú művek létrehozása, a természetes energiaforrások hasznosítása az interaktív installációk működtetéséhez, az újrahasznosított anyagok átalakítása lenyűgöző műalkotásokká vagy a természetes pigmentek és anyagok használata.

fenntarthatosag.jpg

Forrás: Artland Magazine weboldala – Seung-taek Lee, Earth Play at Art Basel Miami Beach. Courtesy of Art Basel

Jellemző műfajok, technikák

Az idei évet meghatározó trendek és irányzatok mellett nem feledkezhetünk meg a konkrét műfajokra, technikákra vonatkozó előrejelzésekről sem. A vizuális megjelenést tekintve színpompás alkotások várhatók: a színek egyedi kombinációja egyrészt elengedhetetlen eszköze az önkifejezésnek, másrészt az érzelmek előhívását is célozzák a befogadókban. Ide tartozik még a szimbólumok alkalmazása, amely a szintén érzelmekre való hatásán túl hozzájárul a globális kommunikációhoz is, hiszen használatukkal leküzdhetők a nyelvi korlátok. Így ezek a művek – nemzettől, társadalmi hovatartozástól függetlenül – mindenkinek szólnak.

Ez évben a műfaji trendek közé sorolható a textilművészet, amely egyszerű anyagokkal dolgozik, de bonyolult mintákat és vibráló színeket mutat be. A műfaj professzionális alkotója Gabrielle Teschner szobrász, akinek műveiről Kiewiet de Jonge – az Art/artefact alapítója – így vélekedik: "Munkái hihetetlenül jól példázzák, hogyan lehet a textíliák médiumát alkalmazni a térfogatról, a térről és a minket körülvevő világhoz való viszonyunkról alkotott összetett elképzelések kifejezésére."[2]

A szobrászat várhatóan a művészeti gyűjtemények és a lakberendezés egyik fő trendjévé válik. Az alkotási folyamat szempontjából a hagyományos technikák és a modern technológia ötvözése lesz jellemző, ami akár a 3D nyomtatás vagy a vizuális élményt befolyásoló, kifinomult megvilágítástechnikák alkalmazását is jelentheti. Mindezek mellett azonban az antik márvány mellszobrokat és a posztmodern agyag remekműveket is várhatóan nagy érdeklődés övezi majd.

gettyimages-678984672.jpg

Forrás: Getty Images

Végül a portréfestészet töretlen sikerét érdemes még sorra venni. A műfaj jelenléte évek óta hangsúlyos és ez idén sem lesz másképp. A technikák ugyan fejlődnek, de ezen művészeti forma, mély személyes kifejezőerejének köszönhetően, továbbra is megmarad.

Összefoglalónkból jól látható, hogy a művészet folyamatosan változik, és új irányzatok, megközelítések bukkannak fel – ezek alapján idén is igazán izgalmas és sokszínű évnek nézhetünk elébe a képzőművészeti piacon.

 [2] Veranda: These Are the 6 Biggest Art Trends for 2024, According to Experts

Felhasznált források:

 

 

Kulturális kikapcsolódás az év elején

Az újév beköszöntével a kulturális intézmények is számos újdonsággal készülnek a nagyközönség számára. Utánajártunk, hogy eddig mit tartogat 2024 a különféle kiállítások, képzőművészeti programok tekintetében. Újonnan nyíló vagy az év elején még megtekinthető tárlatokba nyújtunk most betekintést.

MŰCSARNOK: A kéz és a test emlékezete | Gémes Péter fotófestészete

Gémes Péter (1951–1996) azon kevés művész közé tartozik, akinek személye és alkotói pályája is osztatlan pozitív visszajelzésben részesült mind a szakma, mind a közönség részéről. Életműve, korai halála miatt, alig két évtized munkáit öleli fel.

Jelen kiállítás úgy kíván sokoldalú válogatást nyújtani Gémes Péter munkásságából, hogy főművei mellett ez idáig elhanyagolt, pályakezdő műveit is megjelenteti. Ennek köszönhetően végigkövethető a művész életének minden apró változása, gondolkodásának alakulása.

A kiállítás nyitvatartása: 2023. október 20. – 2024. január 28.

A kiállítás kurátora: Mayer Mariann

 

Körkérdés | Gábor Áron kiállítása

Gábor Áron (1954–) sokszínűségét bizonyítja, hogy festőként, grafikusként, szobrászként és performerként is jelen van a kortárs képzőművészetben, egyúttal installációi, videóművei révén is kiemelkedő a jelenléte. A számtalan jelentésréteget hordozó, vizuális komplexitással rendelkező alkotásaiban eltérő rendszerek elemeit ötvözi.

A Műcsarnokban megtekinthető tárlat az eddigi életmű tizenhárom fő témájából háromba enged bepillantást. A ’80-as és a ’90-es években alkotott, továbbá a legújabb műveket helyezi előtérbe, ezzel is szélesítve az összefüggések körét.

A kiállítás nyitvatartása: 2023. november 10. – 2024. január 28.

A kiállítás kurátora: Reischl Szilvia
mucsarnok_korkerdes.jpg

Forrás: Műcsarnok weboldala - Körkérdés | Gábor Áron kiállítása

 

Felszálló Főnix | Françoise Gilot

Françoise Gilot (1921–2023) nyolc évtizedet magában foglaló festészeti munkássága mellett számos művészetelméleti könyvet írt, verseskötetet publikált és illusztrált, egyetemen tanított, valamint táncelőadásokhoz is készített díszlet- és jelmezterveket. Dinamikus, ugyanakkor letisztult, elegáns, olykor mitikus szimbólumokat alkalmazó művei színes egyéniségének kivetülései.

A Műcsarnok tárlata a művész idáig megrendezett legátfogóbb bemutatkozása Európában. A pályaindulását reprezentáló alkotásoktól az életmű kései szakaszát jelentő 2016-os papírmunkáig nézhetjük végig Gilot főbb korszakait, témáit és sorozatait.

A kiállítás nyitvatartása: 2023. december 8. – 2024. február 4.

A kiállítás kurátora: Kovács Krisztina

 

MAGYAR NEMZETI GALÉRIA: TechnoCool. Új irányok a kilencvenes évek magyar képzőművészetében (1989-2001)

A kiállítás annak a ’90-es években indult művészgenerációnak a gondolkodásmódját járja körül, amely a rendszerváltás utáni évtized gazdasági és kulturális nyitottságát felszabadító élményként élte meg. Ebben megjelenik az elektronikus zenék forradalmasító szemlélete, a DJ-kultúra vagy éppúgy a partik új látványvilága. A tárlat több mint félszáz alkotó művein és különböző médiumokon keresztül – festészet, objekt, fotó, print, videó, számítógépalapú művészet – adja át a kilencvenes évek alakulását.

A kiállítás nyitvatartása: 2023. október 27. – 2024. február 11.

A kiállítás kurátorai: Harangozó Katalin, Major Sára, Petrányi Zsolt, Tarr Linda Alexandra
magyar_nemzeti_galeria_autos_koszones.jpg

Forrás: Magyar Nemzeti Galéria weboldala - Sugár János: Autós köszönés

 

LUDWIG MÚZEUM: Breaking the Frame - Making Future | Esterházy Art Award 2023

Az Esterházy Art Award-ot minden évben pályázat útján nyerheti el minimum kettő, maximum három 45 év alatti magyar festőművész független, nemzetközi szakmai zsűri döntése alapján. A 2023-as év 262 beküldött pályázatából 18 jutott tovább a második fordulóba. A beválasztott alkotásokból összeállított kiállítást a Ludwig Múzeumban tekinthetik meg az érdeklődők.

A díjazottak: Horváth Gideon, Mendereczky Karina és Kortmann-Járay Katalin, valamint Trapp Dominika

A kiállítás nyitvatartása: 2023. december 15. – 2024. március 3.
breaking_the_frame.jpg

Forrás: Artnews weboldala - Breaking the Frame – Making Future c. kiállítás (fotó: Végel Dániel)

 

ACB GALÉRIA: Festészet csinálás | Nemes Csaba kiállítása

Nemes Csaba (1966–) a rendszerváltás óta rendkívül aktív tagja a magyar képzőművészeti szcénának, számos nemzetközi és magyar intézményes kiállítással büszkélkedhet. 2020-ban pedig egy teljesen új absztrakt festészeti program alapján kezdett alkotni.

Az acb Plusban megrendezett kiállítás az első nagyobb lélegzetvételű áttekintése festészeti életműve ezen szakaszának, amiben kiemelkedő szerepe van a színeknek. A tárlat anyaga a 2023-as Making Painting és a 2022-es Appearance című festészeti sorozataiból válogat.

A kiállítás nyitvatartása: 2023. január 12. – 2024. február 23.

 

HAB: Új kezdet. Remekművek huszonöt újat kezdő képzőművésztől

Az Új Kezdet c. kiállítás a jövővel kapcsolatos társadalmi kérdésekre keresi a választ, hogy miképp tudunk új utakra lépni és változtatni olyan dolgokon, amelyekre már nincs szükségünk. Mindezt modern és kortárs művészeten, magyar és nemzetközi művészek alkotásain keresztül teszi meg.

A tárlat a legnagyobb hazai képzőművészeti, az Antal-Lusztig–gyűjtemény darabjaiból áll össze. Többek között olyan alkotók egyedi művei jelennek meg, mint Csontváry, Gulácsy, Moholy-Nagy, Bukta, Hantaï vagy Hirst.

A kiállítás nyitvatartása: 2024. január 23. – 2024. április 7.

A kiállítás kurátora: Gulyás Gábor

 

SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM: Kapuk a létben – A fa motívuma Pieter Bruegeltől Hollán Sándorig

A Múzeum megújult grafikai kiállítóterében újból régi mesterek alkotásai kísérik a bemutatott kortárs műveket. A jelenlegi tárlat az ember és természet kapcsolatát, valamint a fa szimbolikus értelmezési lehetőségeit kutatja a különböző korokban. Ez jelen esetben a tájképművészet nagy klasszikusainak grafikái és Hollán Sándor faábrázolásainak párbeszédbe állításával valósul meg.

A tárlat nyitvatartása: 2023. november 9. – 2024. március 31.

A kiállítás kurátora: Tóth Bernadett

 

VÁRKERT BAZÁR: Vagyok, aki vagyok. Magyar képzőművészet 1945 után

A Várkert Bazár Déli palotájában nyílt YBL6 Művészeti Térben tekinthető meg a hazai műgyűjtés egyik legismertebb mai kollekciójából, a Jáky-gyűjteményből készült válogatás. A magyar képzőművészet 1945 utáni történetét a gyűjtemény részét képező – hat tematikus terembe rendezett – 120 festmény által ismerhetjük meg. A tárlat különlegessége, hogy a korszak uralkodó vagy épp rejtőzködő alkotásai stílusirányzatoktól függetlenül képesek megjeleníteni a Kelet – Nyugat közötti párbeszéd jegyeit.

A tárlat nyitvatartása: 2023. október 14. – 2024. június 22.
vagyok_aki_vagyok.jpg

Forrás: Kultúra.hu weboldala - Vagyok, aki vagyok c. kiállítás

A kiállításokkal kapcsolatos bővebb információ az egyes intézmények honlapján érhető el. Kellemes kulturális feltöltődést kívánunk idénre is mindenkinek!

süti beállítások módosítása